Mit tehetnek a szülők, ha a gyerekük jövő szeptemberben tankötelessé válik, de valójában még nem iskolaérett? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a „plusz egy év óvoda” kérelmezéséről.
2022-ben az idei tanévre január 18-ig volt ideje kérvényezni a szülőknek az egyéves halasztást. Több mint 21 ezer kérvény érkezett be az Oktatási Hivatalhoz eddig a határidőig és a kérvények nagy részét el is fogadta a hivatal.
A 2020 év elejétől életbe lépett új eljárás a korábbi iskolakezdési eljáráson változtatott. Jelenleg hat éves kortól kötelező az iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályai is módosultak. Azóta eltelt két év, de még mindig sok a bizonytalankodó szülő. Megpróbáltuk összeszedni a legfontosabb kérdéseket, és információkat.
- Hogyan számoljuk az óvodás gyermek tankötelezettségét?
Ha egy óvodás adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptember 1-től tanköteles lesz.
- És mit lehet tenni akkor, ha még nem iskolaérett?
A szülő kérheti az Oktatási Hivataltól, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradhasson. Ezt maximum egy alkalommal és egy tanévre lehet kérni, „hosszabbítás” pl. két évre akkor sincs, ha például egy sajátos nevelési igényű gyermekről beszélünk.
- A halasztó kérelmet meddig és hogyan kell beadni?
Az idei 2022/23-as tanévben 2023. január 18-ig lehet a kérelmeket benyújtani.
Az ehhez szükséges űrlap elérhetp 2023. január 1-től január 18-ig az ohtan.oh.gov.hu oldalon.
Fontos: Mindez a szülő feladata, az óvoda nem intézi a tankötelezettség halasztását.
A kérelem beadható:
- Ügyfélkapun keresztül és
- postai úton is (postacím: Oktatási Hivatal, Budapest 1982)
Az Oktatási Hivatal az Ügyfélkapus megoldást javasolja, úgy rövidebb lesz az ügyintézés időtartama.
- Mi kell a kérelembe, mit tartalmazzon?
Szükségesek
- a különböző alapadatok a gyerekről és a szülőről,
- egy indoklás arról, miért kérik a szülők a plusz egy év óvodát.
Bár nem kötelező, érdemes mellékleteket csatolni a kérelemhez:
a Szülői Hang Közösség – amely évek óta segítséget nyújt a tankötelezettség halasztásában szülőknek – szerint ilyen lehet háziorvosi vagy szakorvosi papír, vélemény pedagógiai szakszolgálattól, ha a gyerek volt ott korábbi vizsgálaton.
Lehet kérni írásos véleményt az óvodapedagógusoktól, a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, pszichológustól, védőnőtől, sőt magán úton is lehet végeztetni iskolaérettségi vizsgálatot.
„Arról azonban nincs hivatalos információ, hogy mindezeket hogyan veszik figyelembe, mit fogadnak el és mit utasítanak vissza indokként; nem lehet előre tudni, hogy mi elegendő és mi nem. Általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek” – írja a Szülői Hang Közösség.
- Mi történik azután, ha a kérelem elment?
Az Oktatási Hivatalnál a benyújtott indoklás és mellékletek alapján elbírálják a kérelmet.
Ha azokból nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani a gyermek fejlettségi szintjét, pedagógiai szakértői vizsgálatot rendelnek el.
„A szakszolgálati vizsgálatokról részben pozitívak a tapasztalatok: az esetek többségében részletesen meghallgatják a szülőket is, és a gyermek érdekét szem előtt tartva döntenek. Sajnos azonban nem mindig ez a helyzet: bár ritkább esetben, de előfordul, hogy a szülőket érdemben meg sem hallgatják, és csupán a gyermek értelmi képességei alapján hoznak egy felszínes és sablonos döntést, pedig gyakran a további egy év óvodára nem a gyermek értelmi képességeinek fejletlensége, hanem például érzelmi vagy szociális éretlensége, gyenge monotóniatűrése vagy fejletlen mozgáskoordinációja miatt van szükség” – írja a Szülői Hang.
- Mekkora eséllyel kapja meg a gyermek a plusz egy évet?
A Szülői Hang összesítése szerint az Oktatási Hivatal a kérelmek több mint 90 százalékát elfogadta – egy részüket egyből, más gyerekeknek szakszolgálati felülvizsgálat után adta meg az engedélyt a plusz egy évre. Olyan csak ritkán fordul elő, hogy az Oktatási Hivatal szakszolgálati vizsgálat nélkül, azonnal elutasítja a szülőt.
- Mit lehet tenni, ha mégis elutasítanak?
Fellebbezni lehet, de csak bírósági úton, és az esetek nagy többségében nem hoz sikert.
ADL - Debrecenimami
