"15 nap - 15 lépés" Minitréning a műanyagmentes életért!
Bár nem műanyag, mégis úgy gondoltuk, fontos erről is beszélni....
A papírtörlő, a papír zsebkendő vagy papírszalvéta észrevétlen lopta be magát elengedhetetlen kellékké a konyhánkba, fürdőszobánkba, takarítási rutinjainkba. Bevallom, én is hosszú évekig nyúltam automatikusan a papírtörlő gurigához: adta magát a helyzet, ha a gyümölcs vagy zöldségpürével ismerkedő aktuális gyerek empirikus úton is szemügyre vette a textúrájukat, és esetleg még az asztalon kívüli vízszintes és függőleges területeken is landolt belőlük.. Bántam is én a bolygó környezetszennyezését fáradtan és kialvatlanul! Csak az én konyhai-szobai környezetemben legyen mihamarabb rend, mielőtt a másik törpe kószálni nem kezd.
Ma már tudom, hogy ha egyszer sikerült volna 10 percre megállnom és végiggondolnom, ha valaki segített volna gondolkozni, biztos nem használok el annyi tekercset. De most itt vagyunk Nektek mi!
Kávézós 10 percetekben, amikor valami rejtélyes módon csönd van vagy lesz, olvasás közben már össze is fog állni a kép, mit és hogyan kell tennetek.
A varázskezűvé változtató konyhai papírtörlő helyett a textil konyharuha is csodákat tesz.
Egyrészt ez is te fogod a kezedben, és Neked van varázskezed! Másodszor: végre válogathatsz a hatalmas textil konyharuha kínálatból, amivel a német kávé-, a román, kínai vagy lengyel kiszállítós shopok elárasztanak. Valld be, eddig is tetszettek, csak sajnáltad rájuk a pénzt! Mielőtt drágább termékek vásárlásába kezdenél, azért gondold végig és csinálj egy próbahetet 3-4 olcsóbb darabbal.
Az alábbi szempontokra érdemes figyelni a választás és használat során:
- funkciók megkülönböztetése: étkezési-tálalási edényeknek, evőeszközöknek; főzési edényeknek; kezünknek; ételmaradékhoz, pult letörlésére
- megkülönböztetés: színes csíkok vagy textilmatrica ráragasztásával, felvarrásával, esetleg különbőző minták, alapszín szerint pl. csak fehér az asztalneműnek, míg kockás az edényeknek, vagy inkább frottier a kéztörléshez… kinek melyik a szimpatikusabb megoldás. Persze, ha van egy varrótündér a családban, akár külön szetteket is alkothat.
- használat közben gyakori cserélés Fontos! Az élelmiszerrel kapcsolatos megbetegedések hátterében sokszor épp ez a ruhadarab áll, és olyan veszélyes baktériumok is el tudnak szaporodni rajta, mint a szalmonella vagy az E. coli.
- tisztítás: mosás: ecetes kifőzés, 100 C-os ecetes vízbe áztatás és mosás; vasalás, napon szárítás
Ha bebelendültél, innen már csak egy-két tyúklépés a többi változtatás:
- a papírszalvéta helyett áttérni a textilszalvétára;
- a papír zsebkendő helyett a textil zsebkendőre.
Ez utóbbi nagyon megosztó: sokan esküsznek a papírra, mert higiénikusabb, míg a textil mosása taszító…
A textilt a mosógép mossa, a teknőbe áztatás már a múltté, az első Hajdú tárcsás mosógéppel rendelkező nagymamák azonnal elhagyták;
A textil zsebkendő valóban szerencsésebb első gondolatra egy céges felsővezetői megbeszélésen (már ha be kell menned betegen is dolgozni). De felállsz kidobni? Nem ugyanúgy a táskádba dugod bele? Akkor már a textil zsepidnek is tarthatsz benne egy kis gyüjtőt. Textil zsebkendőből is lehetnek trendi, szexis darabjaid, nem muszáj a nagypapa tevebarna csíkos mintását használni.
|
A papírzsebkendő története: Míg Kínában már a II. századtól gyártottak, Japánban pedig a XVI. századtól arctörlésre is használtak papírt, ezeket a zsebkendőket használat után a tűzbe dobták. Addig Európában csak a 15. század legvégén találunk említést a zsebkendőről. Rotterdami Erasmus már illetlennek tartja, hogy valaki ruhájával törölte az orrát. Tulajdonképpen az olaszok hozták be a zsebkendő divatját, s az általuk fazolettónak (ejtsd ’fácolettó’) nevezett zsebkendő többé-kevésbé átalakítva ezen a néven volt ismeretes hosszú ideig. Sőt, a drezdai tanács még 1595-ben is határozottan megtiltja a köznépnek, hogy zsebkendőt használjon, vagy azt menyasszonyi ajándékul adja. Sem ekkor, sem később korántsem annak használták, mint mai szerepkörében. Divatkellék volt, díszítettsége viselőjének társadalmi rangját, vagyoni helyzetét mutatta. A 17. századi fellendülését a burnótozás divattá válásának köszönheti: valóságos zsebkendő-irodalom alakult ki ekkorra. Költeményeket, színpadi jeleneteket, életszabályokat és minden elképzelhető dolgot nyomtattak rá. Napóleon feleségének csúnyai fogait takargatva a 19. század elején a női divat szájuk takargatása volt. Egészen az első világháborúig kellett várnia a Nyugatnak arra, hogy elterjedjen a papírzsebkendő: az amerikai Kimberly-Clark cég 1924-ben piacra dobta a krém és smink eltávolítására szolgáló arctisztító kendőjét, a Kleenex-et. Ezt a gyártó az első világháború idején használt gázmaszkok szűrőjének vattaszerű, a pamutot helyettesítő anyagából fejlesztette tovább, és változtatta a női táskák állandó kellékévé. Orrfújásra a cég egyik leleményes, hirdetéssel foglalkozó dolgozója használta, miután rájött, hogy megfázás esetén higiéniai szempontból sem utolsó, ha a váladék egy eldobható papírban landol. Mára népszerűsége rekordokat döntöget: a legnagyobb fogyasztónak számító Egyesült Államokban mindenkire 24 kilogramm jut évente. Forrás: Benke Ágnes: A papírzsebkendő diadala (http://gyartastrend.hu) |
A hulladékok lebomlási idejét nézve a papír a maga 2-5 hónapjával a leghamarabb lebomló anyagok egyike. Így nem is tűnik elsőre olyan veszélyesnek a sok papír használata?
A papír előállításának környezeti veszélyeiről se feledkezzünk meg!
A valódi problémát nem az eldobált papírhulladék jelenti, hiszen lebomlási ideje gyors, környezetszennyező hatása pedig elenyésző. A gond az, hogy a papírt újból elő kell állítani. A papír előállításához nagyon sok energiára van szükség, a papírgyártás a világ energiafelhasználásának 4%-ért felelős. Egyetlen tonna papír előállításához pedig legalább 2-3,5 tonna fát (10 darab fát) kell elpusztítani.
Magyarországon a papírgyárak hagyományosan nagy mennyiségű hulladékpapírt használnak fel, az újrafelhasználás az egyik legmagasabb Európában. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon nincs facellulóz-gyártás. A hulladékpapírt feldolgozó gyárak legfőbb beszerzési forrása papírfeldolgozó üzemekből származó ún. termelési hulladék, a nagy bevásárlóközpontokban keletkező vagy a külföldről behozott papírhulladék.
A növekvő igények kielégítésére egyre több rostalapanyagra van szükség. Európában a legnagyobb cellulóz-exportáló Svédország és Finnország, a cellulóz kis részét (15%-át) Észak és Dél-Amerikából hozzák be. Tévesen gondoljuk, hogy a papírgyártás miatt pusztulnak a trópusi erdők. A trópusi fák különleges fajtáit a bútor, hajó és autógyártásban luxuscikkekhez használják, másodsorban a kiírtott erdők faállományának értékesítése a cél. Az erdőpusztítás a kiüresedett területeken végzett mezőgazdaság tevékenységekért szükségesek.
Mindezek mellett a papír előállításához nagyon sok vízre van szükség. A felhasznált víz gyakran tisztítatlanul a folyókba kerül, szennyezve annak élővilágát például klórra, hogy az a papír szép fehér legyen.
FONTOS! Az elhasznált papírt, a kidobásra ítélt papír csomagolókat, újságpapírt a szelektív hulladékgyűjtés keretén belül kell gyűjteni.
Forrás: Wikipedia; tavoktatas.kovet.hu; gyartastrend.hu; képek: pixabay.com;
15 nap alatt 15 lépésben a műanyagmentes élet felé. Mi ez?
És ők azok, akik segíthetnek Neked:
