Hogyan boldogulhat gyermekünk olyan környezetben, ahol nem csak egy beszélt nyelvet hall? Mikor és hogyan indítsuk el gyermekünket az idegen nyelv elsajátításának útján?
Ezzel a témával folytatjuk előző, a beszéd fejlődéséről szóló cikkünket.
Ahogyan arról már beszéltünk, életünk szerves része a kommunikáció és a beszéd. Manapság felerősödött annak fontossága, hogy egy ember mennyi és milyen nyelveken tud beszélni. Intelligensebbnek, hatékonyabbnak ítélhetjük meg azokat, akik a világ több pontján biztonsággal megértetik önmagukat. A siker egyik összetevőjének gondoljuk a nyelveken-beszélés képességét.
Alapvető törekvésünk elég jó szülőként, hogy gyermekünk számára a lehető legtöbbet biztosítsuk ahhoz, hogy sikeres élete lehessen. Gyakori hiba azonban, hogy a sikert csupán egy oldaláról fogjuk meg, azonosítjuk azzal, hogy gyermekünk felnövekedve karriert épít és anyagi javakat halmoz fel, elég jó életszínvonalat biztosítva ezzel önmagának és majdani családjának. Elfelejtkezünk azonban arról, hogy a sikeres élet sokkal lényegesebb összetevője a BOLDOGSÁG és az érzelmi kiegyensúlyozottság. Ennek elérése érdekében azonban fontos, hogy mi is az a lehető legtöbb, amit érdemes biztosítanunk számukra.
A gyerekek számára a lehető legjobb „fejlesztő módszer” a szabad játék.
Persze kicsi agyuk fejlődése serkenthető a manapság nagyon kedvelt fejlesztő játékokkal és feladatokkal, melyekkel valóban mérhető hatást érhetünk el. Fontos tisztáznunk azonban a következő kérdést: a boldogság egyenlő-e azzal, hogy a gyermekünk okos - jelen témakörünkhöz igazodva nyelveket beszél-, és mi szülők dagadunk a büszkeségtől? – NEM gondolom.
Bár a nyelvkutatók azt vallják, hogy a nyelvtanulást nem lehet elég korán elkezdeni, ezt az álláspontot fenntartásokkal kellene kezelnünk. Tény, hogy a kétnyelvű (más anyanyelvű az apa, mint az anya) családban felnövő gyermekek ugyanolyan jól beszélik mind a két nyelvet és személyiségük is egészségesen fejlődik, nem titkolhatjuk azt sem, hogy bár a gyerekek megbirkóznak a feladattal, nehezebb dolguk van, mint az egy nyelvű családban felnövekvőknek, lassabban alakul ki a két nyelv stabil használata. Más a helyzet azonban az egynyelvű családban felnövekvő gyerekek nyelvtanulásával.
Amennyiben nem biztosítható a fent említett helyzet, úgy nem érdemes különösebb energiákat belefektetni a gyermek részéről a korai nyelvtanulásba. Természetesen nem válik kárára a kicsinek, ha megtanul néhány idegen nyelvű verset vagy dalocskát, de legyünk tisztában ennek a típusú nyelvtanulásnak a hatékonyságával és kezeljük is eszerint. Az idegen nyelv tanulását érdemes ebben az esetben inkább csak 7-8 éves korban kezdeni, amikorra a gyermekünk anyanyelvi tudása biztossá válik, és sikerült elsajátítania az írást-olvasást. Mivel a spontán utánzási hajlam még ebben az életkorban is jelen van, ezért az anyanyelv tanulásához hasonló típusú nyelvtanítási módszer ilyenkor még igen sikeres lehet.
Zárszóként viszont hangsúlyoznunk kell: gyermekünknek akkor biztosítjuk a lehető legjobb lehetőségeket, ha a boldogsághoz vezető utat mutatjuk meg neki.
Szerző: Posztós Réka
www.posztosreka.hu
rekaposztos@gmail.com
tel: 06-70/420-6327
Fotó: Szentesi Ágnes