A város legrégebbi épülete vagy a Botanikus kert – mikor jártál ezeken a helyeken? Egy rövidebb program, séta a zöldben épp ideális több városi helyszín felfedezéséhez. Sétaötletek Debrecenben.
Diószegi Sámuel Botanikus kert
A hajdani lelkipásztor és pedagógus előtt tiszteleg nevével a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium botanikus kertje. Fazekas Mihállyal, a Ludas Matyi alkotójával ki sógora is volt egyben, alkották meg közösen az első magyar fűvészkönyvet 1807-ben. A Diószegi Sámuel Botanikus Kert 1983-ban, az iskola építésekor alapították. A 2,2 hektáros kert 1992 óta védett természeti érték.
Tavaszi gyöngyszemként áprilisban már virágoznak az első tulipánok, csillagvirágok, a pirosló hunyor, a varázsmogyorófélék és a liliomfa is.
Az oázis a Böszörményi útról és a Kartács utcáról is megközelíthető. a friss infókért látogass el a kert Facebook oldalára.
Debreceni Egyetem Botanikus Kert
Egy séta a Debreceni Egyetem Botanikus kertjében üvegházainak köszönhetően télen is nagy élmény. Az Egyetem főépülete mögött található kert országosan is páratlan pozsgásgyűjteménnyel rendelkezik, madárfaunája pedig 25-30 százalékkal gazdagabb a Nagyerdőéhez képest.
A kert két legnagyobb üvegháza a pálmaház és a növényföldrajzi pozsgásház, sétánk közben különleges kaktuszokkal, csodás orchideákkal ismerkedhetünk meg. A pálmaházban csak látszólagosan trópusi nyári klíma van, bár az egyenlítő mentén nincsenek évszakok, csak az örök nyár. Így az itteni téli időszak is számos trópusi növényfajt késztet virágzásra pl. a trópusi orchideákat.
A kert egyik büszkesége a folyamatos növésben lévő kelet-indiai cikász vagy szágópálma (Cycas circinalis). A lassan 100 éves növény Soó Rezső, a Botanikus Kert egyik alapítója és első igazgatója valamint a Növénytani Tanszék első professzorának ajándéka. Egyszer már meg is kellett növelni a belmagasságot miatta, nem szerették volna visszavágni a növényt.
4032 Debrecen, Egyetem tér 1.; Nyitvatartás:
Október 21. - Március 20.: hétfő-vasárnap 08:00 - 16:00; Március 21. - Október 20. közötti időszakban: hétfő-vasárnap 08:00 - 18:00
Háromszáz éves temető és az utolsó debreceni hagymakupola
A város egyik legrégebbi épületét, a Vágóhíd utca és a vasúti sínek melletti halmon álló kis barokk temetőkápolnát és a mellette álló temetőt is tulajdonképpen a Lipót-diplomának köszönhetjük.
A kápolnát nem ravatalozásra, hanem istentiszteletekre használta az építtető, nagykállói gróf Kállay János császári és királyi tanácsos, kerületi táblaelnök és családja.
Az itt található temető még régebbi, mint a katolikus kápolna, 1717-ben nyílt meg.
A Lipót-diplomát, azaz I. Lipót által adományozott szabad királyi városi rangot Debrecen 1693-ban kapta. Ára, azaz törvénybe iktatása azonban a - reformáció következtében a városban megszűnt-római katolikus egyház visszaengedéséhez volt kötve. A magisztrátus 1716-ban ki is jelölt egy telket a templomnak és a temetkezési helyet a katolikusok számára.
A temetőt a Nagyerdei Köztemető megnyitása, 1938 óta nem használják. Körötte számos gyönyörű, értékes síremlék áll ma is.
Az örökös használati joggal rendelkező debreceni római katolikus egyház a város támogatásával 2004-ben alaposan felújította az ősi temető sírköveivel együtt. A felújítás óta a Szent Anna plébániához tartozó kis kápolnát halottak napján ki szokták nyitni, és misét is tartanak benne.
Az utolsó debreceni hagymakupola
A városban több épületen is valaha gyönyörű toronysisakok pompáztak. Az épület a Tiszántúl egyetlen barokk temetési kápolnája, melynek toronysisakjának csúcsdíszeként még látható az utolsó debreceni hagymakupola.
Egyetemi Madárbarát Mintakert
A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának régi terve volt, hogy létrehozzon egy olyan természetvédelmi bázishelyet, ahol egy helyen lehet bemutatni és alkalmazni a madár-, illetve természetvédelemben használatos speciális eszközöket.
Az Egyetem Madárbarát Mintakertje az ország első ilyen kertjeként a bizottság saját ötletei alapján valósult meg 2016-ban. Az MME-től szerezték be a különböző eszközöket, és kiegészítették az egyetemi hallgatók által készítettekkel.
Sétánk során láthatunk nagyméretű dúcetetőt, közelében egy kis medence áll, mely a madarak itató- és fürdőhelyeként funkcionál és szaporodó helyet jelenthet több békafajnak. A fák közé beérve különböző típusú és méretű madárodúk (A, B, C, D, veréblakótelep, macskabagoly, kuvik) szúrnak szemet. Ezek mellett olyan egyéb természetvédelmi eszközöket is tanulmányozhatunk, mint a fecskepelenka, denevérodú, békamenedék, süntanya, egérvár, avagy a magányos méhek védelmét szolgáló darázsgarázs.
Pallag: Az ország legnagyobb vetési varjú telelőhelye
A Debreceni Nagyerdő 1939 óta hazánk első védett területe. Pallag irányába, Debrecentől északra elterülő egykori erdő maradványai csak az 1950-es évek óta védettek. Vegyes faállománya, a telepített fenyő, akác, különböző nyár és juhar fajták között foltokban állnak az egykori kocsányos tölgyesek maradványai, különösen ezen a Pallagi erdőrészen. Ezek a Nagyerdő legnagyobbra növő fái, akár 25 méter magasságúak és 2-300 évesek is lehetnek. Maga a Nagyerdő sem területének méretéről, hanem fái magasságáról kaphatta nevét.
Népszerű kirándulóhely. Az erdészet Kartács utcai központi épülete előtt indul a sárga turistajelzéssel megjelölt útvonal, melyen 2-3 órás, illetve fél napos sétákat tehetünk a Nagyerdő északi, északkeleti területeire vagy az Odvas keltike tanösvényen.
Változatos fafajtái mellett állatvilága is gazdag, gyakori az őz és vaddisznó, a harkályok kedvelt élőhelye, nagyon sok az erdei énekesmadár is. Különleges védett növényfajok, pl. turbánliliom, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak, dunavölgyi csillagvirág, magyar nőszirom is a Nagyerdő világának értékes gyöngyszemei.
Különlegessége, hogy télen a Debrecenben élő "varjúállomány" éjszakázóhelye a Nagyerdő pereme. Egyes években akár 100 000 varjú is összegyűlik, ezzel valószínűleg az ország legnagyobb Vetési varjú telelőhelye.
ADL - Debrecenimami
