Kép forrása: Magnific
Miért vetemedik a hagyományos fűrészáru?
A fa élő anyag, pont ezért szeretik annyian, hiszen természetességet és nyugalmat áraszt. Ám mivel tele van élettel, meglehetősen érzékeny a környezet változásaira. Elég egy kis extra páratartalom, némi hőmérsékletváltozás, és a frissen kivágott vagy nem megfelelően kiszárított fűrészáruból elpárolog a nedvesség, a fa pedig zsugorodni kezd.
Persze a fa rostszálai nem egyenletesen száradnak ki a külső felületen és a gerenda magjában, ezért ilyenkor nemcsak hosszanti repedések jelennek meg rajta, hanem keresztmetszeti torzulások is, sőt, a fűrészáru el is csavarodhat. Jóllehet egy szem előtt lévő gerenda esetében ez esztétikai szempontból is problémát jelent, a valódi gondot a stabilitás meggyengülése okozza.
Mit lehet tenni a vetemedés ellen?
A modern faépítészetben szerencsére már van megoldás a problémára. Az anyaghibák kiküszöbölésére kifejlesztett hossztoldott és rétegragasztott gyártástechnológia lényege, hogy a nyers faanyagot először számítógép által vezérelt szárítókamrában 10-12%-os üzemi nedvességtartalomra szárítják ki. Ez biztosítja, hogy a fa később ne vetemedjen, és ne alakuljanak ki rajta repedések.
Ezt követően a faanyagból kivágják a nagyobb göcsöket és a szerkezeti gyengeségeket, majd az elemeket ékcsapos hossztoldással és nagy teherbírású, vízálló ragasztással egyesítik.
Ilyen mérnöki precizitással készül a BSH ragasztott gerenda is, amely évtizedeken át gyakorlatilag változatlan formában szolgál, ráadásul a hagyományos fűrészáruhoz képest nagyobb teherbírással rendelkezik.
Fontos azonban, hogy ragasztott gerendát csak olyan partnertől vásároljunk, aki igazolni tudja a termék szilárdsági osztályát és teljesítménynyilatkozatát, meg tudja adni a nedvességtartalmat, és a felületi minőséget is jelöli. Ezek nélkül nem lehet megítélni, hogy a gerenda valóban alkalmas-e a tervezett szerkezethez. A szeglemezes tetők építése terén évtizedes tapasztalattal rendelkező hajdú-bihar megyei Der-Wood pontosan ilyen.
Mik a ragasztott gerendák legfontosabb gyakorlati előnyei?
A BSH ragasztott gerenda legfontosabb előnye a mérettartás. A gerenda a beépítés után is megőrzi a formáját, nem csavarodik el és nem hajlik meg, a milliméterpontos méretek pedig a helyszíni szerelést is felgyorsítják.
Az ellenőrzött műszárítás miatt a gerendában nem halmozódnak fel azok a belső feszültségek, amelyek a tömör fánál repedést okoznak, így a repedésképződés minimális, szinte kizárt.
A négy oldalról gyalult, fózolt élű gerenda nem igényel utólagos csiszolást, azonnal beépíthető, a látszó szerkezeteknél pedig a felületkezeléssel sem kell várni.
A rétegragasztott szerkezet homogenizálja a fa természetes gyengeségeit, ezért kisebb keresztmetszettel is nagyobb teherbírás érhető el, akár nagy fesztávok áthidalásánál is.
Végül a kártevők sem veszélyeztetik: a műszárítás során a fa nedvességtartalma a gombák és a rovarok számára kedvezőtlen szint alá csökken, így a kártevőkár kockázata minimális.
Mikor éri meg a BSH ragasztott gerendát választani?
Sokan tartanak a ragasztott faanyagtól, mert a nyers fűrészáruhoz képest drágábbnak találják. Ha azonban nem a köbméterárat nézzük, hanem a teljes projektköltséget, a kép megváltozik: nem keletkezik hulladék, nincs szükség utólagos korrekcióra, és a nagyobb teherbírás miatt kisebb keresztmetszet is elegendő lehet.
Generálkivitelezők számára hatalmas előnyt jelent a gyors kivitelezés és a kiszámítható munkaidő, valamint a garanciális kockázatok elmaradása. Magánszemélyeknél az időtállóság, valamint az exkluzív, repedésmentes fafelület képviseli azt a plusz értéket, ami miatt megéri a drágább faanyagot választani.
Ha a magas minőség mellett a gyors kiszállítás is fontos – sőt, adott esetben kivitelezőre is szükségünk van – érdemes a Der-Wood csapatától ajánlatot kérni.
Szponzorált tartalom
