Amikor a mindennapi kenyerünk ellenséggé válik - Coeliákia vagy gluténallergia vagy nem-coeliákiás gluténérzékenység?

A (gabona)lisztet és a kenyeret senkinek sem kell bemutatni, hiszen étrendünk alapkövei. Ennek ellenére nem árt néhány alapfogalommal tisztában lenni: a gabonafélék a perjefélék családjába tartoznak, az ehető gabonamag a kőkorszak óta az emberiség egyik legfontosabb táplálkozási eleme. A gabonamagok őrleményét lisztnek nevezzük, ebből készül erjesztéssel a kenyér(tészta). A glutén a gabonafélék fehérjéinek egyik „nagycsaládja”, amely – az általános hittel ellentétben – nem csak a búzában, hanem a rozsban, árpában is megtalálható.

Coeliákia

Egyéb elnevezései: gluténszenzitív enteropátia, lisztérzékenység, gluténérzékenység, glutén intolerancia, angolul coeliac disease

Kiváltó oka: a glutén tartalmú élelmiszer fogyasztása. A glutének emésztése során egy 33 aminosavból álló peptid keletkezik melyet az emésztőenzimek már nem képesek tovább bontani, ez ellen kóros immunválasz jön létre. Ezen kívül az emberi szervezetben mindenhol megtalálható fehérje, a szöveti transzglutamináz is kiemelkedő szereppel bír a kórkép kialakulásában, mert a glutén hatására a fehérje ellen IgA-típusú antitestek termelődnek és ezzel a szervezetben saját magát támadó, más szóval autoimmun kórkép alakul ki.

Tünetek és társuló betegségek: krónikus hasmenés, puffadás, és ezzel összefüggésben a súlyvesztés és a vékony testalkat. Felnőtteknél jellemzőek a gyomorrontás-szerű tünetek, gyermekeknél pedig a visszatérő hasmenés vagy hasi fájdalom. A felszívódási zavar miatt többféle szövődménye lehet a betegségnek, pl. vérszegénység, fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, a körmök töredezése, tejcukor-emésztési zavar, csontritkulás, vitaminhiányok, nőknél megtermékenyülési zavarok, vetélés; férfiaknál meddőség következhet be. Társulhat a coeliákiához inzulin-hiányos cukorbetegség, Sjögren-szindróma, autoimmun pajzsmirigy betegségek, vesebetegségek, bőrtünetek valamint a szelektív IgA-hiány.

Genetikai háttér: A HLA-DQ2 és -DQ8 gének hordozása bizonyítottan összefügg a coeliákiával, de a bevitt glutén mennyisége és az első, gluténnel való „találkozás” időpontja is legalább ilyen fontos a betegség kialakulásában.

Előfordulása, elterjedése: az egyik leggyakoribb, étkezéssel kapcsolatos autoimmun betegség; a világ nyugati felén elterjedési aránya magasabb, mint 1%. A rizs nagyarányú fogyasztása miatt a coeliákia Japánban és „fekete” Afrikában ismeretlen.

Diagnózis: vérminta és gyomortükrözés (vékonybél szöveti mintavétel, ún. biopszia) segítségével. Korponay-Szabó Ilma doktornő és munkatársai munkája nyomán szabadon elérhető a coeliákia gyorsteszt, mely egy csepp vérből képes „megmondani”  vannak-e a betegségre mutató antitestek a szervezetben (a teszt egyúttal IgA-hiányt is kimutat!). Ha a teszt pozitív eredményt ad, mindenképp fel kell keresni egy gasztroenterológust még a kezelés megkezdése előtt (!), hiszen a diagnózis csak vékonybél-biopsziával lesz teljes és biztos!

Kezelése: élethosszig tartó gluténmentes diéta.

Örömhír: a helyesen betartott diétával a beteg teljesen tünetmentessé tehető!

Fontos: nagyon figyelmesnek kell lennünk, ha nincs feltüntetve az adott élelmiszeren hogy gluténmentes, mindenképp nézzük meg az összetevőket, mert pl. gyümölcsjoghurtok, kakaóporok, ételízesítők, húskonzervek is tartalmazhatnak glutént!

Gluténallergia

Egyéb elnevezései: búzaallergia, gabonaallergia, angolul wheat allergy

Kiváltó oka: a gabona eredetű táplálék allergénként viselkedik, az immunrendszer működésbe lép és allergiás válasz alakul ki (IgE-típusú antitestek termelődnek). A coeliákiával szemben, itt a glutén mellett más fehérjék (pl. albumin, globulin) is szerepet játszhatnak a kórkép létrejöttében.

Tünetek és társuló betegségek: hasmenés, hányás, véres széklet, ekcéma, dermatitisz, köhögés, tüsszögés, asztma. Míg a coeliákia akár évekig is rejtve marad, a gluténallergia tünetei nagyon gyorsan, akár perceken belül megjelenhetnek!

Genetikai háttér: pontos adatok nincsenek, az biztos, hogy a hajlam örökölhető.

Diagnózis: a diagnózis felállítása ugyanúgy történik, mint az allergiák esetében általában: vérvizsgálat, bőrpróba, elhagyó-visszaadó (provokációs-eliminációs) teszt. A coeliákia kizárása fontos!

Kezelése: az allergiát kiváltó élelmiszereket ki kell vonni az étrendből. A tünetek megszűnéséhez szükséges idő egyénenként változó.

Örömhír: mint minden allergiás megbetegedés, ez is kinőhető!

Fontos: a gluténmentes termékekkel legyünk óvatosak, hiszen ezek tartalmazhatnak egyéb búzafehérjéket, melyek kiválthatnak allergiás reakciót! Viszont az is elképzelhető, hogy más gluténtartalmú élelmiszer (pl. rozs, árpa) nem okoz tüneteket.

Nem-coeliákiás gluténérzékenység

Egyéb elnevezései: angolul non-coeliac gluten sensitivity

Kiváltó oka: a glutén tartalmú élelmiszer fogyasztása. A tünetek kialakulásának mechanizmusa nem tisztázott, valószínűleg nem immuneredetű. Új adatok szerint a gabonafélékben lévő nem fehérje komponensek is okozhatják (pl. nem emésztődő szénhidrátok, ún. fodmap tartalom, mely a gabonákban magasabb, mint más élelmiszerekben).

Tünetei és társuló betegségek: hasfájás, puffadás, fáradékonyság, fejfájás, mely időben gabonafélék fogyasztásához köthető.

Genetikai háttér: jelenleg nem ismert.

Előfordulása, elterjedése: a becsült szám 6-10%.

Diagnózis: viszonylag új betegségről van szó, kevés a rendelkezésre álló adat. Leegyszerűsítve: ha a coeliákia és a gluténallergia kizárható, a beteg tünetei mégis a gluténtartalmú ételek fogyasztása után jelentkeznek, akkor beszélünk nem-coeliákiás gluténérzékenységről.

Kezelése: a szakemberek tanácsait követve törekedni kell a panaszokat okozó élelmiszerek felismerésére és csökkenteni vagy teljesen elhagyni a fogyasztásukat.

Örömhír: a helyesen betartott diétával a beteg teljesen tünetmentessé tehető!

Írta: Kerekesné Tóth Boglárka, tudományos segédmunkatárs (Debrecenimami)
Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet

A szerző a felmerülő kérdéseket a tothbogi@med.unideb.hu e-mail címen szívesen megválaszolja!

Fotó: pixabay.com