A Debreceni Zenede, ma a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola a Vár utca 1. sz. alatti épület –– országosan védett műemlék, mely 1894-ben kezdte meg működését. Kodály Zoltán 1957-ben, még életében járult hozzá, hogy a Zenede intézményét róla nevezzék el. Ez az iskola a világon az egyetlen, mely ezt a dicsőséget mondhatja magáénak. A Zenede Palota épülete műemlékileg védett, megépítését követően jelenlegi arculatát az 1927-ben történt emeletráépítés után nyerte el.
Az épület leromlott állapota régóta beszédtéma, egy nyertes pályázatnak köszönhetően végre elkezdődhet a korszerűsítés. Debrecen önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán 360 millió forintot nyert a Zenede épületének energetikai korszerűsítésére, mely projekt az Új Főnix Terv oktatás fejezetének a része is egyben. A munka júliusus közepén 20 után e is keződött, a kivitelező cégeknek hat hónapjuk lesz a munka elvégzésére, azaz február hónapban végezhetnek majd.
A beruházás során a műemlék épület külső szerkezeteit helyreállítják, a belső udvari homlokzatot hőszigetelik, szigetelést kap a tető, valamint az épületvillamossági és épületgépészeti rendszereket is korszerűsítik. 125 új hőszigetelt nyílászárót építenek be a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve. Hőszigetelő rendszert építenek ki, 154 panelből álló napelemes rendszert is kap az épület, melyet a zeneiskola tetőhéjazatán helyeznek el. Ezen túl víz-levegő rendszerű hőszivattyús fűtési rendszert alakítanak ki, s a nyertesnek ki kell alakítania a tantermek, a próbatermek, valamint a Kodály-terem hővisszanyerős szellőztetését is. Korszerűsítik a meglévő kül- és beltéri világítási rendszereket. Olyan okos mérőket és érzékelőket is telepítenek, mely a Debrecen Smart City stratégiájának részeként kiépülő Városirányítási Központ energetikai alrendszeréhez csatlakoznak. Ezek segítségével nyomon követhető és optimalizálható lesz az épület energiafelhasználása.
.A tervek szerint a későbbiekben folytatódhat a belső felújítás a Zenedében.
Előre láthatóan az iskola 2019 kora tavaszán korszerű, felújított épületbe költözhet vissza.
Egy kis Zenede történelem
Debrecen város zeneszeretetének ékes példája a Zenede Palota létrejötte. Az 1800-as években működött szerveződés, a Hangász Egylet a zenekedvelőket összefogva vagyonát takarékpénztárba helyezve alapozta meg a későbbi zenede anyagi forrását. A Zenede a volt Dégenfeld Palotában (ma MÁV Igazgatóság) bérelt termekben kezdte meg működését 1862-ben. De a takarékoskodás eredményeként 1894-ben beköltözött a Csapó és Vár utca sarkán álló épület eredetijébe, egy egyemeletes saroképületbe.
Megépülésekor a Zenede palota egyemeletes épület, magas-tetős kialakítású olasz reneszánsz, neoreneszánsz stílusú. A Vár utcáról egy teljesen a Zenede számára elkülönített vestibule (előcsarnok), vezet az épületbe. Belépéskor, a bejáratnál a két fekete márványtáblamegörökíti az épület keletkezésének adatait.
Korábban a bejárati csarnokba állt a házmesterlakás és a lépcsőház, márványlépcsővel. Hangversenyterem, énekterem, igazgatói szoba szertárral, zongoraterem, hegedűterem a felügyelőnő lakása helyezkedett el az első emeleten. A tantermeket, porcelán kályhával fűtötték, belmagasságuk 4 méter. A falakon zeneszerzők képei, értékes festmények lógtak, a világítást szolgáló lámpatestek igazi remekművek.
Az épület legszebb helyisége a hangversenyterem, mely 14 méter hosszú, 9 méter széles, és 8 méter magas, 250 ülőhellyel. Három, hatalmas ablakon kapja a világosságot, melyekkel szemben áll a színpad, közepén az öltözőbe vezető tapétaajtóval, 30-35 fő fér el rajta. A színpad falain körben erkély volt az énekkar elhelyezésére. Akusztika szempontjából, a színpad kiváló megoldásnak bizonyult, ma is ez adja a hangversenyterem igen nagy értékét.
A terem díszítése, kivitelezése nagyon sikeres volt a korabeliek szerint: sárga stukkós falainak zöld márványozásos felső szakaszát híres zeneszerzők aranybetűs nevei díszítik. Lotz felfogásához közelítően - a zenét allegorikus csoportokkal, könnyed - lebegő megjelenítéssel ábrázolja mennyezetfreskóján Mirkovszky Géza festő, építész munkája. Temperafestményének alakjai Szent Cecília orgonál, ókori alakok lanttal, hárfával, a trubadúr a középkori, a rokokó s barokk-alakok a vidám érzéki zenét képviselik. A modern zenét, pódiumon álló énekkar és karmester alakja jeleníti meg. A képcsoportot növény és virág fűzér veszi körül, melyet a négy sarokban angyalok tartanak. A mennyezetfreskó egy beázás során nagyon megsérült. A különleges eljárással és csodálatos színvilággal készült műalkotást kétszer újították fel.
1913 szeptember 5-én az addig 50 évig autonóm Debreczeni Zenedét, a – Zenedét irányító – Zenede Egylet, szerződésben, leltárral átadta a városnak. A város kötelezettséget vállalt az épületnek egy újabb szinttel történő bővítésére, melyet nagyon gyorsan el is végeztek, felhúzva egy második emeletet, így a tantermek száma megkétszereződött. Tervben volt a Palota továbbépítése egy nagyobb hangversenyteremmel, melybe orgona is került volna. Az orgona, Liszt Ferenc egykori hangszere, ekkor már a Zenede birtokában volt. Megállapították, a nagy hangversenyterem felépítése igen sürgető, 1000-1200 fő befogadásával és egy szimfonikus zenekar elhelyezhetőségével kell szolgálnia. A nagyobb zenekart igénylő előadásoknak a Csokonai Színház valamint az Apolló mozi adott teret.
Mára az épület külső megjelenése nagyon elhanyagolt, és sok torzítást szenvedett. A földszínt megnyitott portáljait befalazták, és eltűntek a sarok emeleti szintjeinek díszes, nyílást keretező szemöldökpárkányai. A főpárkány feletti balluszteres attikát átépítették, helyette egyszerű mellvédfal van. Az első építési periódus nagytermének ívezetes színpadnyílását balluszteres belső erkély osztotta meg, felette kagylószerűen – festett- mennyezeti kialakítás volt. Ma már egyik sincs meg. Az épülethez 1983-ban épített épülettömb (zeneiskolai) idegenül hat.
Forrás: P. Stébel Ildikó: A Zenede Palota története; uft.hu; Képek: kozterkep.hu; szoborlap.hu - Kotricz Tünde; uft.hu
