Az élet kezdetének időszaka egyedi és megismételhetetlen, számos jelentős fordulóponttal, mind a baba, mind az anya, mind a család egésze életében.
Az újszülött a születés nehézségei után alkalmazkodik a külső feltételekhez, lélegzik, emészt és kapcsolatba kerül a jóllétéért felelős felnőttekkel. Ismerkedik a világgal és kialakítja szeretetkapcsolatát – kötődését szüleivel. Észlelése, mozgása, értelmi képességei fejlődnek, személyiségének jellemzői a tapasztaltak, átéltek által bontakoznak ki.
Az anya és a gyermeke közötti kötődés szempontjából is a perinatális időszak (fogantatás-várandósság -születés-első életév)jelentősége hangsúlyozódik ki. A várandós anya feszültségének oldása, a félelmekkel való szembenézés, a babával kialakított kapcsolat, a készülődés tudatossága és a női teremtő erő kibontakoztatása mellett a szülés háborítatlansága és a baba igényeihez igazodó gondoskodás segítheti ezt a folyamatot.
Az újszülött életképessége az Apgar – skála szerint a baba szívverése, a légzése, a bőr színe, az izomtónus és a reflexek működése alapján határozódik meg. A baba fizikai állapotát a születés után egy, majd öt perccel pontozzák.
Az egészséges, természetesen született baba élete első órájában – aranyóra - olyasmikre képes, amire legközelebb csak több hónapos korában lesz. Felkúszik az anyja mellkasára, megkeresi a mellbimbót és szopni kezd. Felismeri az anya illatát, éber figyelemmel nézi a fölé hajoló arcokat. Aktívan keresi a kapcsolódás lehetőségét anyjával. A szülés során felszabaduló hormonok (oxitocin, endorfin) is segítik az összehangolódást. A kezdetektől fennálló biológiailag megalapozott kötődési viselkedés (sírás, mosolygás, hangadás, közelség és szemkontaktus keresése) révén biztosítja a védtelen és kiszolgáltatott csecsemő önmaga számára egy érett felnőtt gondoskodó védelmét.
A korai bőrkontaktus lehetőségének biztosítása, a puhává vált anyai has fészek melege, az anyai szívverés ritmusa, az anya kezének érintése, a hangjának ismerős dallama átsegíti az újszülött babát a születés megrázkódtatásán, a kinti világgal való félelmetes találkozáson. Az anya számára a korai kontaktus a szorongások oldásában segíthet, átélhetővé válik az, hogy a babával minden rendben van, számára az anya jelenléte a biztonság forrása, kettőjük kapcsolata a születés által nem szakadt meg.
A szoptatás minél koraibb elkezdése révén a baba hozzájut a szülés pillanatától rendelkezésre álló előtejhez, amely vitaminban és ásványi anyagban gazdag, immunizálja az újszülöttet és védi a kiszáradástól. Enyhe hashajtó hatásánál fogva segíti a magzatszurok kiürülését. A szopás során a baba szopóreflexe erősödik, az emlők ingerlése segíti az oxitocin kiválasztást, ezáltal a méhlepény leválását, az előtej leadását és a pozitív érzelmi állapot kialakulását, mind az anyában, mind a babában, ami a kötődést is megalapozza.
A későbbiekben az igény szerinti szoptatás révén az anya és a gyerek fokozatos összehangolódása, a hormonok megfelelő egyensúlya révén az anya szervezete annyi tejet állít elő amennyire a babának szüksége van. A szoptatás a pozitív élettani hatásain kívül komoly érzelmi jelentőséggel is bír – a baba számára az evésen túl a megnyugvás lehetőségét is biztosítja, az anya számára saját kompetencia (anyai hatékonyság ) érzés kialakulását és megerősödését adja.
Az első évben kiemelt jelentőségű az anya és a baba közötti kötődés kialakulása, ami minden későbbi kapcsolat prototipusa. Az embernek szüksége van társakra élete bármely szakaszában, a kötődésnek létfenntartó és fajfenntartó szerepe van.
A szülést követő első 12-36 óra érzékeny szakasz a kötődés kialakulása szempontjából. Az állatvilágban is tapasztalható az imprinting ( korai bevésődés ) jelensége, amikor a kiskacsák ösztönösen követik anyjukat, vagy azt akivel a szenzitív időszakban elsőként találkoznak.
Anya nélkül nevelt majmokkal végzett kísérletek felhívták a figyelmet arra, hogy a korai és tartós elválasztás az anyától hatással van a kismajmok biztonságérzetére, viselkedésére, játékára,
társaival való kapcsolatára. A hat hónapnál tartósabb elválasztás következményei visszafordíthatatlanok és a szexualitás és utódgondozás területén komoly nehézséget jelentettek a valódi anyát nélkülöző felnőtté vált majmok esetében. A majmok életük első évét az anyák szőrébe kapaszkodva töltik, önkiszolgáló módon szopnak, saját ütemükben kezdik el a világ felderítését az anya biztonságot adó jelenlétében.
A kötődésre való képesség veleszületett, biológiailag programozott mind a baba, mind az anya részéről. Az emberi csecsemő társas szempontból koraszülöttként jön a világra, léte teljes mértékben az őt gondozó felnőttektől függ. A baba összetett szociális készségekkel születik, az anya hasonló felkészültséggel várja őt, mindez kettejük kapcsolatán át szerveződik a korai kötődésbe.
A csecsemő kötődési viselkedése a sírás, a mosolygás, az utánzás képessége, a szemkontaktus keresése, melynek célja az anyával való szoros kapcsolat fenntartása. A későbbi időszakokban akkor válik a legnyilvánvalóbbá, amikor a gyerek megijed, fél, fáradt, vagy beteg, vagy elválik a szeretett felnőttől.
A kötődés kialakulása hosszú folyamat, nem egyetlen pillanat eredménye. A szenzitív szakaszban a korai bőrkontaktus, a mellre tétel, a folyamatos együttlét segíti a kötődést. A későbbiekben a testkontaktus, az anya érzékenysége a baba jelzéseire, a gyerek igényeihez igazodó gondozás, a baba negatív érzéseinek megszelídítése, oldása, a szülő rendelkezésre állása és elérhetősége adja az elég jó anyaság alapját.
A kötődés minősége a leginkább attól függ, hogy az anya, hogyan viszonyul a gyermekéhez. A biztonságos kötődés akkor alakul ki, ha az anya képes igazodni a gyermek igényeihez, így segítve őt a világba és önmagába vetett bizalma kialakulásához. Ugyanakkor a bizonytalan kötődési mintázat nem az anya szándékosan hibás viselkedésének a következménye. Szerepet kaphat benne egy nem kívánt terhesség, traumatikusan megélt szülés, a korai időszakban megélt elválasztás. Az anya depressziója, alkohol - vagy drogfüggősége mellett a hozott szülői minta negatív jellege, a saját gyerekkori bizonytalan kötődési mintázat és a támogató társas környezet hiánya jelenthet veszélyeztetést a kötődés biztonságára.
A kötődést támogató nevelés szerint az első évben az anya a babával való együtt alvás, az igény szerinti szoptatás és a hordozás révén erősítheti a gyerek biztonságos kötődésének megszilárdulását. Ezek az ősi kultúrák természetes gyermekgondozási szokásai voltak, a modern kor pedig igazolta jelentőségüket a testi-lelki jóllét biztosítása szempontjából.
Az ember esetében is fontos a megkapaszkodás, Hermann Imre ösztönként írta le, amelyet az újszülött átkarolási és fogó reflexével hozott összefüggésbe. Később ezt váltja fel a másik tekintetébe való kapaszkodás, a szemkontaktus.
Az embergyereknél a hordozás helyettesítheti a megkapaszkodást, ami a folyamatos testkontaktus által erősíti a szülő - ( az apa is hordozhat ) gyerek kötődést, támogatja az immunrendszer megfelelő működését, a ringatás révén segíti az idegrendszer érését. A baba hormonális szinten is egy nyugtató hatás alá kerül, izgalmi állapota lecsökken. A kontaktus, a szoptatás és a baba folyamatos jelenléte az anyai érzések (ösztön) előmozdítói is lehetnek.
Fejlődő gyermekünk az idegrendszer gyorsabb érésével, az érzelmi és szociális intelligencia magasabb szintjével, a stresszel való sikeresebb megküzdéssel és erőteljesebben, hatékonyabban működő immunrendszerrel hálálja meg az igényeihez igazodó korai gondoskodást
A biztonságosan kötődő gyermek optimista életszemléletet kap szüleitől, a világot biztonságos és szeretetteli helynek éli meg, ahol jó létezni, ahol ha gondok adódnak, mindig jön segítség és az életben adódó problémák fejlődési lehetőséget hordozó kihívások. Kívánom ezt minden babának és szülőnek.
Felhasznált irodalom:
Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő, Gondolat, Budapest, 1994.
Éva Hédervári – Heller: A szülő - csecsemő konzultáció és terápia Animula Kiadó 2008.
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Gondolat, Budapest, 1981.
Nagyné Lengyel Emese: A kötődés fogalma, jelentősége és hatása in: Szeretve nevelni Szent lukács Görög Katolikus Szeretetszolgálat, 2013.
Varga Katalin – Suhai Gábor: Szülés és születés Lélektanon innen és túl, Pólya Kiadó, Budapest, 2010.
Ferenczi Beáta ( pszichológus, családterapeuta, dúla )
+36 30 833 5562
http://pszichologus-dula-debrecen.blogspot.hu
