GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM
Bedő, Rákóczi utca 21/A
Telefon: 54/431-623
1870-ben még álltak annak a bazilita szerzetesek által használt görög szertartású kolostornak a romjai, melyet a falu Bojt és Biharkeresztes felőli oldalán ismertek. Ma azonban ennek a templomnak csak a helyét ismerjük.
A török uralom után a falu lakossága áttért a református vallásra, és a kolostor pusztulásnak indult. 1717-től már ismert az egyházközség kelyhe, 1799-től pedig bizonyítottan működött a faluban görög katolikus egyházközség. A Bach-korszakban betelepített románok egy része is az egyházközséghez csatlakozik. A ma is látható, klasszicista stílusú templomot 1845-től 1852-ig Izaul nagyváradi prépost negyvenezer forintos adományából építették. 1889-ben átépítették a templomot, mely során a templomtornyot megmagasították.1929-ben a hajó új, palatetőt kapott. Egyszerű, festetlen belső terét a szentélyt lezáró négyszintes ikonosztáz díszíti.
BEDŐ GÓRÉ ÉS KAPU
Bedő, Kossuth utca 23.
Látogatás: Az utcáról megtekinthető.
A jellegzetes bedői utcán nyeregtetős házakat, kerítésbe forduló téglaoromzatos górékat, kőkapukat, kőoszlopos kerítéseket figyelhetünk meg. A Kossuth utcai, román gazda portája 1880 körül épült. 1930-ban átalakították, majd több ízben, így 1990-ben kiszínezték. Erőteljes kapuja, kerítésoszlopai, jellegzetes, kerítésbe épített, téglaoromzatú góréja, boltíves bejárata a környék építészeti emlékeinek egyik gyöngyszeme.
ÖRDÖGÁROK
Más néven:Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda
Az Ördögárok egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványa Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Az árokrendszer pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi.
Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok.
Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germánok északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő.
www.bihariterseg.hu
