Felsős kinézetű, nyurga fiú viharzik ki az iskolából. Az épp érkező csoport szerencséjére a segítőkész legényke visszalép, és megtartja a bejárati ajtót, míg a tanítónő betessékeli az alsós gyerekeket a főépületbe.
- Haladjunk, haladjunk! – biztatja a pedagógus a kisdiákokat. Az apró, trappoló lábak még engedelmeskednek is a kérésnek, de a gyerekek gondolatai szemmel láthatóan valahol máshol járnak…
Télvíz idején a tantermek falain belül is napjában többször elhangzott: „Haladjunk”! A tanév egyik legnehezebb és leghálátlanabb időszaka, amikor a hiányzások számának megnövekedése miatt néha fél osztálylétszámmal, és félgőzzel megy a tanítás. A tanmenet és a helyi tanterv a pedagógusoknak feszített tempót diktál, ugyanakkor az elhúzódó és nagy létszámú hiányzások miatt igen nagy kihívás a meghatározott léptekben huszonnyolc gyereket tanítani. Olykor még a tanítók, tanárok lelkiismeretes felkészültsége, empátiája és a szünetben septiben fölhörpintett kávé is kevésnek bizonyul.
Kézről kézre, szájról szájra
A szülőkkel érkezett óvodás és iskolás gyerekek egymásnak adják a kilincset a háziorvosi rendelőben. Falfehér, vagy épp láztól kipirult arcú betegek gubbasztanak a váróban. Szörtyögés, és köhögés hallatszik a szélrózsa minden irányából. Nagyon úgy fest, hogy nekik most legkevésbé a tananyag és a házi feladat miatt fáj a fejük. Az influenza szezon ellenére a szakemberek szerint csupán heti 2-3 tipikus influenzás beteggel találkoznak. Rengeteg a megfázásos, arcüreggyulladásos – és a korábbi évekhez képest meglepően sok a hányásos, hasmenéses beteg. Dr. Tóth Tamás gyermek háziorvos elmondása szerint körzetében, míg januárban átlagosan 24 fő jelent meg naponta, addig február végére ez a szám 49-re emelkedett. És akkor még nem beszéltünk azokról a gyerekekről, akik lábon hordják ki a betegséget, azaz rossz közérzettel is mennek iskolába. Ezt tapasztalta Krinis-Ábel Andrea is, akinek felső tagozatos fia van.
- A lázon kívül szinte minden más tünettel mennek gyerekek az iskolába, azért, hogy ne maradjanak le nagyon. A fiam általában, egy huzamban két-három napot hiányzik, aztán „rohan” vissza az iskolába, mert nagy a hajtás. Regenerálódásra, megerősödésre nincs lehetőség. Volt már olyan, hogy a fiam megkapta az osztálytársaitól, hogy: „Nem is voltál beteg!” – ecseteli a lelkiismeretes anyuka, aki elsősorban jó egészségi állapotban szeretné látni gyermekét, de az is nyugalommal töltené el, ha az iskolában jól helytállna fia.
Nyugi, és ágynyugalom
- A félvállról vett hurutok megbosszulják magukat, mert legyengül a szervezet és elkap egy másik kórokozót a gyermek. Így van ez minden típusú közösségben; bölcsődétől az iskoláig. Így az enyhe felfázásból vesemedence gyulladás; a megfázásból arcüreggyulladás, fülgyulladás, végső esetben tüdőgyulladás lehet – mondja a több évtizedes gyakorlattal rendelkező, szívvel-lélekkel gyógyító gyermekorvos.
- Könnyebben felülfertőződhet, szövődményeket kaphat egy gyerek, ha félgyógyultan megy vissza a közösségbe, ezért jó lenne megvárni a teljes gyógyulást. A szülők hozzáállása sokrétű: némelyesek forszírozzák a közösségbe vitelt és beadást, mert presszionálja saját munkába járása, a másik véglet pedig túlaggódó. A járványos időszakban nagy veszélyt jelentenek még a gyermekekre az ünnepek és névnapok, szülinapok. Ilyenkor ugyanis a félig gyógyult gyereket is elviszik koncertre vagy a baráti zsúrba, a játszóházba, és két nap múlva a teljes csapat a rendelőben köt ki – hívja föl a figyelmet Dr. Tóth Tamás.
Ha osztunk, szorzunk
A szülők körében az a tapasztalat, hogy nagy összeszedettséget és együttműködést igényel a tananyag és a házi feladat megszerzése. Sok a segítőkész tanító, nagy segítség, ha az e-naplóban rögzítik a pedagógusok az esedékes pótolni valót. Kisebbeknél a szülőkön keresztül még viszonylag gördülékenyen működik az információcsere. Nagyobbak esetében kicsit más a helyzet. Amekkora segítséget jelentenek a technikai lehetőségek, annyival érdektelenebbek is bizonyos esetekben a nagyobbak, ha segítségnyújtásról van szó. A lefotózott és átküldött órai anyag gyakran olvashatatlan, így lényegében van is, nincs is. A felsőbb osztályokban az is megesik, hogy egy kevésbé kedvelt osztálytárstól „visszatartják” a többiek a házi feladatot. A 2017/2018-as tanévben 180 tanítási nap van. Összesen 250 tanítási óra igazolt hiányzása lehet egy tanulónak egy tanév alatt. (Ekkor még szankciók, vizsga nélkül zárhatja le a diák a megkezdett tanévet.) Öt tanítási órával számolva egy napot, az 50 nap hiányzást jelent. Szerencsére, ezt a mennyiséget ritkán, és kivételes esetben érik el a gyerekek. Ez leginkább krónikus betegségben szenvedő; kórházi, műtéti beavatkozást igénylő esetekben fordul elő.
Kérdésemre Pallósné Bodnár Erika, a Dózsa György Általános Iskola igazgatónője elmondta, hogy betegségből az iskolába visszatérő diákoknak a távolmaradás igazolását a házirend szabályozza. Az elektronikus naplóban, az intézményvezető állítja be a mulasztások kezelésének határidejét.
Akik emberségből jelesek
Nagy ajándék járványos időszakban az otthoni istápolás lehetősége, a türelmes pedagógus és a segítőkész osztálytárs. A tanulók egy része így rövid időn belül behozza a lemaradását. A szezonális betegségek lecsengőben vannak, most már lehet újra a becsengetésre összpontosítani.
- Nagyon hosszú hiányzásra ritkán van példa, ott természetes több idő és energia a pótlás. A távolmaradásokat követő egy-két kevésbé sikerült osztályzat a tanulók éves megítélését nem befolyásolja, hiszen 36 hétig tart egy tanév, így mindenkinek lehetősége van megmutatni a felkészültségét és a tantárgyak iránti érdeklődését. Az influenzajárvány általában már az első félév lezárása után szokta felütni a fejét, így június 15-ig még bőven van idő szép bizonyítványt szerezni. – tekint előre Pallósné Bodnár Erika.
Írta: K. Barabás Emese
Fotó: pixabay.com
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges