Olykor egyetlen kisgyerek figyelmét is embert próbáló feladat lekötni, nemhogy egy nyüzsgő csoportét. Te hogy csinálod?
Érdekes megfigyelés, hogy az amúgy csörgő-zörgő, gőgicsélő, mozgásra mindig kész csemeték is elcsendesednek, és anyjuk közelében maradnak. Ennek is megvan a maga titka: a mesehallgató kismama képzelete kitárul, nyugalma kiteljesedik, és ez olyan hatalom, ami a gyermeket megtartja ebben a biztonságos térben. Ennél ékesebb bizonyíték kell-e, hogy az ember egy békére és egységre vágyó lény?
Hogyan zajlik egy foglalkozásod?
A mesefoglalkozásra én úgy érkezem, hogy ott egy ismerős környezethez már hozzászoktak a klubba járó babák és kismamák. Ehhez a szőnyegre, párnákra telepedős formához alkalmazkodom tehát. Elsőként az apróságok számára élvezetes énekkel, mondókával, mozdulatokkal ráhangolódunk a mesehallgatásra. Majd ezt követheti a mesemondás. Ám a kellő hosszúságú regémet célzottan az anyáknak mondom el. Ilyenkor nekik mesélek, mert számomra ez így egyértelmű. Hadd szűrődjön csak át az anyukán a tapasztalás.
Mi a meseterápia, mitől működik?
A Meseterápia c. könyv 2010-ben jelent meg Boldizsár Ildikó tollából, az érdeklődés pedig egyre sűrűbb hullámokat vet. Nem csoda, hiszen az Ő általa megformált Metamorphoses Meseterápia egy „mesés” – lehetőség arra, hogy a természeti környezettől elszakadt, városiasodott ember legalább lelkében visszatérhessen az eredethez: az érzelmi és értelmi középpontjához. Ezt látom és tapasztalom, ha az Ő nyomdokain haladva, a Tőle tanultak szerint mesefoglalkozásokat tartok.
A meseterápia egy fajsúlyos ága a nehéz élethelyzetek megoldásában segít. Legyen az akár pszichés, vagy akár testi jellegű. Ezt, az ún. klinikai meseterápiát az egészségügyben jártas szakemberek számára oktatja Boldizsár Ildikó. Az Életválságok meséi c. mesekönyvét is ez a téma hívta életre.
A másik ág: az alkotó-fejlesztő meseterápiás csoportfoglalkozások vezetése, amely nekünk: pedagógusoknak ad egy óriási lehetőséget a kezünkbe. A módszer által képesek vagyunk eljuttatni kisebb közösségekhez az ’önmagunkba-nézés’ ősi módját. Az élő szóban elmondott mese ugyanis - az apróságoktól a bölcs korban lévőig – mindenkit a saját ismeretei szintjén szólít meg. Az egyedi élettapasztalat egyéni módon tükröződik vissza a hallott történetben, hogy aztán mindenki saját maga adja meg saját megoldásait a benne felmerült kérdésekre. Ez a meseterápia működésének a lényege: a saját lényünkből fakadó saját válaszok.
Hogyan hatnak ránk a mesék?
Ahogy a mese sodrása kibontakozik, úgy egy különleges folyamat zajlik bennem is, aki mondom, és abban is, aki hallgatja. Képeket teremtünk egy kerek egységet adó történet mentén. Hiába elevenednek meg fájdalmas jelenetek, a végére az igazság úgyis mindig kikerekíti, kiegyenlíti az érzelmeket. Ez a lelkünk valódi éltetője, táplálója: a ’rendben-lenni-érzés’. A mese által Rend lesz a lélekben és az elmében.
Milyen meséket használsz munkád során?
A közönség életkora és érdeklődése befolyásolja a választást. Míg egy felnőtt végighallgat egy félórás mesét, addig az óvodások egyike-másika kiszaladozna közben pár kortyot magához venni. Ami viszont mindenképp elmondható a választásaimról, az az, hogy jellemzően népmeséket szoktam mesélni.
Működik modern mesékkel is?
Minden bizonnyal. Erre szintén Boldizsár Ildikó munkássága a válasz, hiszen évtizedek óta kutatja a kérdést. 1997-ben jelent meg a tárgykörről értekező műve: Varázslás és fogyókúra címen. A téma jó ismerőjeként tehát, meseterápiás képzései során a kortárs mesék lehetőségeit is feltárja tanítványai előtt.
Köszönöm a beszélgetést, és sok-sok varázslatos mesélést kívánok Neked!
Orlik Ilona alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozásvezetőről, mesefoglalkozásairól itt olvashatsz!
Dr. Regősné Oláh Zsanett, Szegedimami szerkesztője
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges