Jelenlegi hely

Szülés

A mi szüléstörténetünk 2016 
Kategória: Anyai szívvel

Anya előzetesen január 3-ára jósolta Kristóf megérkezését. Január 2-a, szombat délután volt, amikor komolyan felmerült benne a gondolat, hogy talán hamarosan a karjaiban tarthatja kisfiát. Mivel a folyamat igen lassan indult be, és a jelek sem voltak egyértelműek, csak egyet tehettek: vártak.

Még este is teljesen bizonytalan volt a helyzet, de anya mindenesetre felkészítette a lányokat. "Lehet, hogy éjszaka apával be kell mennünk a kórházba, mert úgy érzem, hogy Kristóf meg szeretne születni. Csak akkor indulunk el, ha már mama itt lesz. Ő fog vigyázni rátok éjjel, és reggel őt találjátok majd itt." Mindkét lányt megölelgette, puszilgatta. Dorkának volt még egy kérése: "Mielőtt elmentek adj egy puszit, jó?" "Rendben, megígérem." Anya ébren töltötte az éjszakát: sétálgatva, labdán ülve, tornázgatva. Így próbált a babának segíteni az elhelyezkedésben. Jól esett csendben csak a kicsire és önmagára figyelve számolgatni a perceket. Bepakolta a kórházi csomag utolsó darabjait, lezuhanyzott és rendbe szedte magát. Hajnalban úgy döntött, itt az ideje az indulásnak, érezte, hogy valami nem egészen stimmel. Nagyon elhúzódott a vajúdás, többször le is állt. Úgy gondolta a kórházban nagyobb biztonságban lesznek most már a babával. Megpuszilta a mély álomban lévő kislányokat, elköszönt mamától és apával útnak indultak. 

A fogadott doktornő korábban jelezte, hogy ezen a hétvégén ő nem lesz elérhető. A kórházban anya ennek ellenére is kifejezetten kedves fogadtatásban részesült. A magzatvíz és a baba szívhangja rendben voltak, lassacskán a fájások is beindultak. Anya a természetes szülés híve, az ésszerűség határain belül. Fejében lévő szülési terve az alábbiak szerint nézett ki:

EDA, fájdalomcsillapítás: Nem. A szülés természetes fájdalommal jár, mely számára elviselhető. A kitolási szakaszban kifejezetten segíti a folyamatot, annak intenzív átélése. A baba éberebb, a mamánál nincsenek utóhatások.

Oxitocin: Rutinszerűen nem, ha indokolt igen. Vajúdni lehetőség szerint saját, szervezet előállította oxitocinnal. Kitolási szakaszban hasznosnak bizonyult már korábban is egy kis oxitocinos intenzitásfokozás. Harmadik gyermeknél lepényi szakban a protokoll része.

Burokrepesztés: Rutinszerűen nem, ha indokolt igen. Ha a körülmények nem teszik szükségszerűvé, megvárni, míg magától reped meg.

Gátvédelem: Harmadik gyermeknél orvosilag is ez a javasolt.

Apa: Segítő társként legyen jelen a szülésnél. Ha anya nem tud, ő maradjon a babával.

Köldökzsinór: Amíg lüktet, ne vágják el, így a kis testbe áramolhat a vér.

Anya egy bababarát kórházat választott a nagy esemény helyszínéül, ahol már az első születés utáni órát (ún. arany órát) is kisfiával töltheti, éjjel nappal vele lehet (rooming-in) és igény szerint szoptathatja.

A kórházban huzamosabb ideig NST vizsgálatot végeztek. Miután levették anyáról a tappancsokat, lehetőséget kapott a szabad mozgásra. A jól bevált gyakorlatoknak meglett az eredménye: a fájások 3 percesekre sűrűsödtek. Az ügyeletes doktor úr korábban már rákérdezett, hogy szeretne-e anya gyorsítást vagy várjanak a folyamat kibontakozására, melynek időtartama és lefutása előzetesen nem volt még bejósolható. Anya kérte, hogy  várjanak még a beavatkozásokkal egy ideig (pár óránál többet semmiképp), és kicsit később térjenek vissza a témára. Ekkor már 22 órája dolgoztak a babával. Anya bízott a testében és a baba életösztönében, ezért kért egy kis haladékot. Az intuíciója azt súgta, hogy közel járnak a befejezéshez. Az egyik méhösszehúzódás során megrepedt a burok. Innen aztán hihetetlen gyorsasággal beindultak a tolófájások. A baba viszont még eléggé fent volt és nehezen haladt. A doktor úr jelezte, hogy a kis feje nem igazán tud befordulni. Anya és apa kérdéseire az orvos és a szülésznő mindig kielégítő választ adott, jelenlétük biztonságot sugárzott, elfogadó és biztató hozzáállásuk erősítette anyát. A helyzet nem igazán változott, pedig jó pár tolófájás jelentkezett, melyekkel összhangban anya, apa segítő jelenléte mellett, igyekezett pozicionálni és útnak indtani a picúrt. A fájások rendszerezése végett anya oxitocint kért. A doktor úr első opcióként a szülőszobába történő átsétálást nevezte meg, ahol végül apait-anyait beleadva megszületett Kristóf! 3680 grammal, 50 m-rel, makkegészségesen. No de miért ilyen nehezen? Kristóf baba vállán volt a köldökzsinór, mellyel bizonyára batyuként hozni szerette volna lepénykéjét, ami hónapokig táplálta, védte és volt társa az anyaméhben. Mindenesetre szülei majd így mesélik. Az erő feletti küzdelmek után Kristóf  békésen szuszogott anya mellkasán. Anya és apa meghatottan egymásra néztek, és alig hitték el a csodát: megszületett a kisfiuk.

Anyupszi története

Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Dr. Orosz Gergő 
Hornyák Cintia

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Karácsonykor mindenki szeretne örömet szerezni – de egyre többen azt érezzük, hogy a rengeteg tárgy helyett valami maradandóbbra vágyunk. Valami olyanra, ami nem porosodik a polcon, közös élménnyé, emlékké válik.Összegyűjtöttük a legjobb élményajándék-ötleteket, melyeket gyerekeknek, pároknak, nagyszülőknek vagy akár barátoknak is adhatsz – és amelyek könnyedén elérhetők.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére