Nem vagy egyedül

A  hétköznapi élet egyáltalán nem olyan szép és tökéletes, mint a filmekben, illetve a magazinokban...

Nincs olyan ember, akit legalább titkon ne izgatna az álmok világa, hiszen minden éjjel álmodunk. Egy átlagos 8 órás alvási idő alatt akár 4 – 5 álomfázisunk is lehet. Az már más kérdés, hogy sokszor nem emlékszünk rájuk. Sőt, ha valakit ebben a fázisban ébresztenek fel rendszeresen, pszichés és testi tünetekkel reagál egy idő után.

Nyilvános helyen történő szoptatás még mindig heves vitákat vált ki a magyar társadalomban is. A sajtóban, közösségi portálokon rengeteg történetet olvashatunk, amikor anyukát zavartak ki az üzletből vagy küldték a mosdóba, hogy ott folytassa gyerkőce táplálását. Sok anyuka érzi emiatt kellemetlenül, kínosan magát, és inkább lemond a házon kívüli szoptatásról. Alicia Samone fotográfus egy gyönyörű fotóval szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy a szoptatás csodálatos. Ha Te is egyetértesz Vele, oszd meg ezt a cikket, hogy gondolatai minél több emberhez eljussanak. Köszönjük.

Valaki arról panaszkodott, hogy minden áldott nap ugyanazt az átkozott ennivalót találja a tízórais csomagjában. "Hát ki készíti a tízóraidat?" - kérdeztem. "Én!" - felelte. Mindannyian magunknak készítjük a tízórainkat…

A legtöbb nagyi élvezi, amikor nagyszülővé válik, ami egy egészen más minőség, mint szülőnek lenni, de nagyon sok aktív nagyi korú embernek nem adatik meg, hogy élvezze az unokákkal való felhőtlen csodás pillanatokat. Vagy azért mert messze élnek tőle, többnyire külföldön, vagy azért mert egyszerűen a karrier építés csapdájából kifolyólag nem szültetett unokája.

Van nekem egy "pszichológusom". A fejemben lakik, és jobban ismer, mint bárki más. Igaz, sokáig a létezéséről sem tudtam, de egyszer csak előbukkant. Akkor, amikor kínomban már csak a véres anyósviccek tartották bennem a lelket. 

Nem a drága ajándékok és a hatalmas virágcsokrok fejezik ki a valódi szeretetet, hanem a hétköznapi dolgok: szívességek, kedvesség, vagy amikor figyelmesen meghallgatjuk egymást.

"A példa erősebb, mint a szabály."

Két saját gyerekkel a hátam mögött most már bátran kijelentem: NEM voltam problémás gyerek! Persze anyám, apám erre kórusban vágják rá, hogy azért lenne mit mesélniük. És való igaz, a "Te jó ég, kire ütött ez a lány?", és "A nagy szádra fogsz ráfaragni, gyerekem!" mondatok sűrű vendégek voltak a házunkban. Nem tagadom ez utóbbit időnként tapasztalom is. És azt sem tagadom, ma is erősek vagyunk az olaszos hangvételű családi "beszélgetésekben".

Nem vagyok elég jó, nem vagyok elég erős, nem vagyok elég érett… Biztos vagyok benne, hogy akarom ezt az egészet? Ez már örökre így marad? Elvesztettem a szabadságomat? Anyai dilemmák tabuk nélkül az Anyajegy c. monodrámában.

Vajon milyen az igazi férfi? Agresszív, konok, erőszakos, igénytelen, hallgatag vagy éppen ellenkezőleg: gyengéd, érzékeny, jól ápolt, olyan, aki kapcsolatba tud lépni a "női énjével"? A férfias minőség jellemzésére eddig használt fogalmaink mintha kezdenének végletesen elcsúszni. És ami a helyükbe lép, az a totális káosz.

Alig találunk a földön olyan embert, aki tökéletesen elégedett lenne önmagával. Legtöbbünk szívében éppen ezért titkon ott él a vágy, hogy változtassunk a személyiségünkön és az életünkön. A kezdeti nagy fellángolások után az esetek túlnyomó többségében mégsem vagyunk képesek döntő változásokat elérni, lelkesedésünk már csírájában elhal.