Jelenlegi hely

Szállj velem, mutatom merre!

Siker és teljesítményorientált világunkban egyre fontosabbá válik NEKÜNK, felnőtteknek, hogy gyermekink okosak legyenek, sok tudást birtokoljanak, tudásuk szerteágazó és természetesen alapos is legyen. Ennek érdekében mindent megpróbálunk megtenni gyermekeinkért, azért, hogy legjobbak lehessenek.

 A gyerekek naptárjában manapság ugyanolyan nehéz időpontot találni egy-egy szabad órára, mint egy elfoglalt üzletemberében... Hol marad így a pihenés, a fantázia, a játék?
Ne gondoljuk, hogy ezek fölösleges, butuska időtöltések! Gyermekeink számára ugyanis fontos mérföldkövet jelent megtanulni: hogyan is kell játszani!

A játékok általában az életre való felkészülést szolgálják. Kisgyermekkorban a fantáziajátékok legtöbbször két-három gyermek között jönnek létre. Rövid lélegzetű szerepjátékokat láthatunk ilyenkor kicsinyeinktől, amik tíz percnél tovább ritkán tartanak. Ezekben a játékokban a játék élménye a lényeg. A gyerkőcök belebújnak egy- egy szerepbe:

 "- Én most Anya vagyok!

- Jó! Én meg az űrhajós!"

És a kiválasztott valós vagy fantázia személy szerepkörében kezdenek tevékenykedni.

Az óvodás gyerekek ezeken a játékokon keresztül próbálják ki azokat a belső szabályokat, amiket környezetük megtapasztalása által gyűjtögetnek össze. Ne gondoljuk hát ezekről a játékokról, hogy könnyed időtöltés a gyerekek számára. Kemény munkával próbálják elsajátítani a világunk szociális szabályait.

Amíg azonban a játékszabályok az óvodában még gyakran percről percre is megváltozhatnak, a kisiskolások (6-7 éves gyerekek) játékában forradalmi változást fedezhetünk fel: A játékot elkezdik előre meghatározott, megváltoztathatatlan szabályok irányítani.

Hogy miért is történik ez a változás? Gyermekünk agya az évek múlásával szépen fejlődik. 6- 7 éves korukra a gyerekek képessé válnak arra, hogy az előre felállított szabályokat észben tartsák! Ráadásul mindezt aközben teszik, hogy saját céljuknak: a győzelemnek megszerzése érdekében használják is! Mindamellett, hogy emlékező tehetségük fejlődik, figyelmüket már jobban tudják koncentrálni, hosszabb ideig tudják fenntartani. Akár órákig is képesek játszani ugyanazzal a játékkal! A szabályjáték megtanítja őket arra, hogy saját viselkedésüket kölcsönösen elfogadott társas szabályoknak megfelelően irányítsák, mindemellett lehetővé teszi, hogy valós kockázat nélkül megtapasztalhassák és átélhessék a játék izgalmát, a győzelem, illetve a vereség okozta indulatokat, és elsajátítsák azoknak megfelelő kezelését.
Elmondhatjuk tehát, hogy a játékok kétszeresen fontosak gyermekeink életében. Egyrészt fejlődő agyuk mintegy tréningje történik. Másrészt, ezek a játékok társadalmi modellként működnek, mivel olyan rendezett körülményeket teremtenek meg a gyerekek számára, amelyek között gyakorolhatják saját vágyaik és a társadalmi szabályok szembesítését is.

A gyerekjáték tehát nem csupán " gyermekded játszadozás", hanem fontos része a gyerekek fejlődésének! Iktassuk hát be a naptárba...

 

Írta: Posztós Réka

e-mail: rekaposztos@gmail.com

tel: 06-70/420-6327

Fotó: Szentesi Ágnes

 

 

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Karácsonykor mindenki szeretne örömet szerezni – de egyre többen azt érezzük, hogy a rengeteg tárgy helyett valami maradandóbbra vágyunk. Valami olyanra, ami nem porosodik a polcon, közös élménnyé, emlékké válik.Összegyűjtöttük a legjobb élményajándék-ötleteket, melyeket gyerekeknek, pároknak, nagyszülőknek vagy akár barátoknak is adhatsz – és amelyek könnyedén elérhetők.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére