Jelenlegi hely

Egerek Zenés mesejáték két részben

Több mint ötszáz hátrányos helyzetű gyermeket lát vendégül az Egerek című zenés mesejátékra a debreceni Csokonai Színház. A nemes kezdeményezés támogatója a mesejátékot megálmodó Karaván Művészeti Műhely.

Az öt színház koprodukciójában készült gyerekdarab január 18-tól január 29-ig több alkalommal látható a debreceni teátrumban. A Csokonai Színház előadásonként harminc hátrányos helyzetű gyermeket fogad. Számos oktatási intézmény, így a halmozottan sérült fiatalok nappali ellátását végző Debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség Immanuel Otthona, a tehetséggondozással és személyiségfejlesztéssel foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány és Művészeti Iskola is meghívást kapott a zenés gyerekdarabra. Az Egerek első hat előadására debreceni, derecskei, bagaméri, hajdúnánási, hajdúböszörményi és tiszaörsi diákok érkeznek.  

Az Igazgyöngy Alapítvány tanulói január 18-án (hétfőn) 10 órától, az Immanuel Otthon fiataljai pedig 21-én (csütörtökön) 14 órától nézik meg a darabot. Az intézmények diákjaival, kísérőivel, Tóth Gézával, az előadás rendezőjével, valamint Nyári Oszkárral, a Karaván Művészeti Műhely vezetőjével ezeken a napokon, a két órás előadás végén készíthettek interjúkat, riportokat.

Az Egerek egy Romeo és Júlia történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben. A gyermekes családok számára is maradandó színházi élményt nyújt a látványos előadás, melyben több színház művészei szerepelnek, és egy példátlan szakmai összefogás eredményeként jött létre.

Urbán Gyula

Egerek - Zenés mesejáték két részben

Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján

„Becsukódik a sajtérlelő műhely ajtaja, egércincogás hallatszik, régi ismerősök, a szürke egerek bújnak elő az egérlukból. A tutyimutyi Márton papa, a családszerető Lidi mama és Soma, a játszótéri gyegerek és egerek csapatában  legbátrabb szürke  egér gyerek!  Soma hazafelé a játszótérről találkozik az utcán vagy a játszótéren, ezt már pontosan nem tudom, a világ legszebb fehér egér kislányával, Fruzsinával. A fehér egér család éppen fészket keres, mert megszöktek Zakariástól a világhírű mesélőtől és Jozefinától a földkerekség legakaratosabb madarától. A fehér család kalandos úton a sajtérlelő műhelyben talál egérfészket magának, de a szürke család ezt kikéri magának és…

Nem mesélem tovább! Jertek el, jöjjenek el és nézzék meg! Mi lesz a két szerelmes kisegérrel, Fruzsival, az egér Júliával és Somával, az egér Romeóval! Jó mulatást, sírás-rívást!”
(Tóth Géza, rendező)  

A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Csokonai Színház nagyszínpadán látható a sokunk számára ismert zenés mesejáték Egerek címmel. Urbán Gyula meséjének üzenete ma aktuálisabb, mint valaha. 

Az Egerek egy Romeo és Júlia történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben. A gyermekes családok számára maradandó színházi élményt nyújt a látványos előadás, melyben több színház művészei szerepelnek, és egy példátlan szakmai összefogás eredményeként jött létre.

Képzeljük el, hogy Romeo és Júlia egy fehér és egy szürke egércsalád gyermeke, és a két család vetélkedése egy sajtműhelyben zajlik. A konfliktusforrás az egerek között természetesen a szőrszín különbözősége, mássága. „Ezek olyan… amolyanok!” – mondja a fehér egér mama a szürkékről. A két család gyermekei, Soma és Fruzsina azonban – mint Shakespeare drámájában – első látásra egymásba szeretnek, és elkezdődik a konfliktusok sora… Urbán Gyula története egy állatmese, tele kérdésekkel és igazságokkal, amelyek észrevétlenül nevelik a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, a kölcsönös tiszteletre.  

A Karaván Művészeti Alapítvány színi stúdióként indult 2000-ben. A műhelyt Nyári Oszkár színművész álmodta meg és hozta létre, hogy tehetséges, hátrányos helyzetű – elsősorban roma – gyerekek számára tandíjmentes színészképző stúdiót működtessen Budapesten. 2002-ben a színi növendékek első vizsgamunkájaként mutatták be az Urbán Gyula bábjátéka nyomán színpadra alkalmazott Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátékot. A Minden egér… nyolc éven át ment nagy sikerrel, többször látható volt a Magyar Televízióban is. Bár voltak a Karaván Színháznak más, hasonlóan színvonalas és sikeres produkciói, ez lett a társulat emblematikus előadása.

A Csokonai Színház nagyszínpadára tervezett előadásban a Karaván Színház hivatásos színészei és tanítványai együtt játszanak majd artistaképzős növendékekkel ebben a látványos, nagyszínpadi zenés élményt kínáló produkcióban.

Koprodukciós partnerek: Karaván Művészeti Alapítvány (Karaván Színház) - létrehozó, Nemzeti Színház, Csokonai Nemzeti Színház, Békéscsabai Jókai Színház, Jászai Mari Színház. További együttműködő partner: Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola

Forrás, kép: csokonaiszinhaz.hu

 

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére