Jelenlegi hely

Debrecen díjazta alkotóit és a Golgota is hivatalosan a városé

Többszörösen is ünnepi alkalom volt a tegnapi nap: a Magyar Kultúra Napján idén is átadták az alkotóknak a Debrecen Kultúrájáért díjakat és hivatalosan is birtokba vette Debrecen városa Munkácsy Mihály Golgota című festményét.

A Magyar Kultúra Napján vette hivatalosan birtokba Debrecen városa Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Az eseményen a korábbi tulajdonosa, Pákh Imre s részt vett. Nem csoda, hogy a díjátadó a Déry Múzeum Munkács termében került idén megrendezésre. Ritka csoda, hogy ennyi alkotó között egy ilyen vendéget is köszönthet a város!

A köszöntők után Papp László, Debrecen polgármestere, továbbá Duffek Mihály, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány elnöke átadták a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díjait.

Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült:

Dr. Váradi Judit zongoraművész, egyetemi docens. Dr. Váradi Judit 2000-től a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának és A Jövő Művészetéért Alapítványnak művészeti menedzsere, számos városi zenei program megálmodója. Ő alapította a Nagyerdei Ősz Művészeti Napokat, a nagysikerű és népszerű Konzervatóriumi Esték hangversenysorozatot, a gyerekeknek szóló Hang-Játék-Zene ismeretterjesztő élménykoncerteket, az egyetemistákat célzó „Lélekmelengető” alkalmakat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában, valamint a Vasárnapi muzsika sorozatot a Kölcsey Központban. Művészeti menedzsere az Universitas hangversenysorozatnak. 2007-től az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája és a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar szervezője és művésztanára, 2013-tól pedig művészeti igazgatója. 2012-ben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny művészeti és PR tanácsadója. 2014-ben a Szimfonikus Zenekarok és Együttesek Világszövetsége (WASBE) konferenciájának és fesztiváljának a művészeti tanácsadója és szervezője. 2018-ban a Vásáry Tamás 85. születésnapjának tiszteletére rendezett 10 napos nyári hangverseny-sorozat szervezője.

Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint a Debreceni Hajdú Táncegyüttes művészeti vezetői. Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint a Debreceni Hajdú Táncegyüttesben nőttek fel, és itt kezdték néptánc-oktatói munkájukat. 1994-től a közel 400 főt számláló Hajdú Táncegyüttes, illetve az utánpótlást magába foglaló „Hajdútánc” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői és szaktanárai. Vezetésük alatt az együttes a hagyományőrzés és a népművészet mellett a közművelődésben is jelentős eredményeket ért el. Tevékenységükkel folyamatosan segítik a kelet-magyarországi régió néptánc kultúrájának magasabb szintre való emelését. Szakmai gondozói a félévszázados múltra visszatekintő Hajdú-Bihar Megyei Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fórumnak, szervezői és házigazdái a Szomszédolás Országos Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztiválnak és az Országos Pásztortánc Versenynek. Munkájukkal olyan értéket teremtettek, amely folyamatosan hatással van a debreceniekre, a táncoktatáson, a fesztiválok szervezésén, vagy különböző kulturális programokon keresztül.

Az alapítvány kuratóriuma 5 pályázónak adományozott alkotói ösztöndíjat:

Dr. Czövek Judit folklórkutató. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Intézet Néprajzi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Számos kutatási programban vett részt a magyar néphit a népi vallásosság, a vallási ünnepek és a vallásos népköltészet témaköreiben. Munkájáért több kitüntetésben részesült, többek közt a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma díjaiban. Célja, édesapja Czövek Lajos karnagyi, zeneszerzői és népzenegyűjtői munkásságának összegzése, munkáinak kiadásra való előkészítése. Czövek Lajos a Maróthi György Kórus művészeti díjas karnagya, aki kutatásaival és gyűjtői munkájával nagymértékben hozzájárult a magyar zeneelmélet és kóruskultúra fejlődéséhez. 

Éles Bulcsú grafikus. Tanulmányait a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában kezdte. Első diplomáját a Nyíregyházi Főiskola rajz-vizuális kommunikáció szakán szerezte, ezután a Magyar Képzőművészeti Egyetem vizuális nevelőtanár szakán folytatta tanulmányait. Első jelentős szakmai elismerését 2007-ben szerezte a Zempléni Nyári Tárlat fődíjának formájában. 2013-tól a Csokonai Vizuális Műhely Galéria, 2016-tól a Lácacsékei Művésztelep művészeti vezetője. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Vízfestők Társaságának és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének. A 2014 és 2018 között készített „Kerítés-sorozatának” néhány darabját szeretné akrillal vásznon feldolgozni.

Kiss Árpádné palást- és paszománykészítő. Gimnáziumi évei során ismerkedett meg a szabás-varrás mesterségével. 1988 óta készít palástokat, paszományokat. Munkásságát számos szakmai elismerés övezi, köztük a Népi Iparművész cím, a Magyar Kézművességért Alapítvány Mesterségek Művészete különdíja és az Országos Textiles Konferencia többszörös elismerése. Munkáit először 2005-ben állították ki és azóta számtalan helyszínen voltak megtekinthetők. Az ösztöndíjat a népi- és iparművészeti díszítmények további kutatására szeretné fordítani. A kikísérletezett és elkészített paszományok készítésének technikáját egy 10 foglalkozásból álló szakkör keretében szeretné az érdeklődőknek megtanítani.

L. Mikecz Ágnes etnográfus. A Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajz szakán szerzett etnográfus képesítést. Gyerekkora óta foglalkozik hímzéssel, munkája során igyekszik minél több technikát elsajátítani, minél több tájegység motívumaival megismerkedni és azokat egyéni tervezéssel saját maga által kivitelezni. Számtalan kiállításon vett részt munkáival, a Nagykanizsai Országos Vasutas Népművészeti pályázaton a Thúry György Múzeum különdíjában részesült. A Déri Múzeumban és a Református Kollégium Múzeumában fellelhető úri hímzések motívumkincseit szeretné felhasználni új tervezésű textíliák készítéséhez. Munkáival csatlakozna egy országos kezdeményezéshez, amelynek célja az úri hímzés hungarikummá tétele.

Wrábel Erzsébet képző- és iparművész. A Magyar Iparművészeti Főiskola Textil szakán végzett. Alkotásai ötvözik a textil-, a szobrász- és a festőművészetet. 1984-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1985-től él és alkot Debrecenben. Munkái nem csak hazánkban, hanem külföldön is megtekinthetők voltak csoportos és egyéni kiállítások formájában egyaránt. 2019 második felében önálló kiállítása lesz Debrecenben a Kölcsey Központban. A kiállításon szeretne újabb képeket bemutatni, a festmények alkotása során létrejövő munkafázisokról installációt készíteni.

Gratulálunk a díjazottaknak!

 

ADL - Debrecenimami

Forrás: debrecen.hu; kép: debrecen.hu - Miskolczi János

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Reggeli őrület és egy kis segítség, hogy mindenki számára élhető legyen

Reggeli őrület és egy kis segítség, hogy mindenki számára élhető legyen

Igyekezz már, hol a cipőd, el fogunk késni, miért most jut eszedbe, hogy pisilni kell, jajj kell az úszás cucc, megőőőőrülöööök hogy minden reggel ez megy! Na tegye a szívére a kezét, akinél még nem hangzottak el ezek vagy ennél változatosabb, neaggyisten cifrább napindító mondatok. Ugyhogy ugye? Szerintem bátran és általánosan kijelenthetjük: a reggeli készülődés, és intézménybe-munkahelyre kerülés a nap egyik legstresszesebb része – minden résztvevőnek! No de, tudjuk-e hogy miért? Kis-Kovácsné Vancsa Barbi írása.
Ne vágj füvet májusban, adj teret a beporzóknak!

Ne vágj füvet májusban, adj teret a beporzóknak!

Itt a Vágatlan Május! Na ez igazán tetszeni fog a családnak, akárki is vágja a füvet nálatok! A nemzetközi kezdeményezés még 2019-ben Angliából indult, célja, hogy felhívja a beporzóbarát kertek jelentőségére a figyelmet.
Az Édesanya teremtése

Az Édesanya teremtése

Azt tudjuk, hogy 6 pár keze és 3 pár szeme van, gyógyítani is tud, de ki teremtette a könnycseppet?
Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy… tudom, hogy ebben a hónapban még nem hívtalak, de még csak elseje van. Nem azért akarom letenni, mert már legszívesebben a temetőben tudnálak.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére