Jelenlegi hely

A környezetszennyezés hatással lehet a gyermek nemére?

Ólom, higany, króm.. nem csak a kémiaóráinkon szereplő elemek. Nap mint nap kapcsolatba kerülünk velük, krómozott eszközök és aluminium edények állnak a konyhákban, ólom van a nem étkezési célokra szánt kerámiamázakban... soroljam?

A környezetszennyezésnek való kitettség hatással lehet a születendő gyermek nemére - hangsúlyozza a Tudatosvásárló oldalán magyarul megjelent cikk. Egy amerikai és svéd közös kutatás megállapította, hogy különböző módon hat a higany, a króm, az alumínium-, és máshogy az ólomszennyezés.  

Több mint száz lehetséges tényezőt fedett fel, amelyek összefüggésben állhatnak a születendő babák nemével a Chicago-i Egyetem és a Stockholmi Karolinska Intézet által végzett közös kutatás, amely a USA lakossága felének (150 millió) 8 éves, és Svédország teljes lakosságának (9 millió) több mint 30 évre vonatkozó adatait nézte át. Az eredményeket 2021 év végén a PLOS Computational Biology c. szakfolyóiratban publikálták.

A környezetszennyezésen kívül a babák nemét befolyásoló tényező még a szülők stressz-szintje, a szegénység, a bűnözés és a munkanélküliség mértéke a lakóhely környékén, sőt még a hőmérséklet is.

Nem véletlen a svédek érzékenysége a téma iránt: 2011-ben megjelent cikkekben a Finnországban üzemelő Outokumpu cég Tornio városában működő gyár króm- és nikkelkibocsátását okolták amiatt, hogy a határ túloldalán, Haaparantában (Svédország) sok gyerek születik fejlődési rendellenességgel. 

De hogyan tudja befolyásolni a környezetszennyezés a baba nemét?

Korábbról ismert már, hogy a hormonális tényezők befolyásolhatják a folyamatot bármely nem javára a terhesség alatt. A mostani kutatás rámutatott, hogy

a levegőben és a vízben terjedő szennyező anyagok is összefüggenek a születéskori nemi arányokkal.

Az eredmények szerint az például, hogy a család közel lakik-e nagyüzemi mezőgazdasági területhez szintén szerepet játszik, valószínűleg a vegyszereknek való erőteljesebb kitettség miatt.
Azt találták, hogy a higany, a króm és az alumínium-szennyezés összefügg azzal, hogy több fiú születik, míg az ólomszennyezés a lánygyermekek számát növelheti.

A születéskori nemi arányok (SRB) a fogantatáskor dőlnek el: ekkor az embrióknak pontosan fele lány, és pontosan fele fiú kellene, hogy legyen. Korábbról ismert ugyanakkor, hogy a hormonális tényezők befolyásolhatják a folyamatot bármely nem javára a terhesség alatt, a különböző körülményektől függően, s ezáltal a szimmetrikus arányok aszimmetrikussá válnak.

A mostani kutatás ezenfelül rámutatott, hogy a levegőben és a vízben terjedő szennyező anyagok is összefüggenek a születéskori nemi arányokkal. A levegőben jelen lévő szennyező anyagok közül ilyen hatást fejt ki a vas, az ólom, a higany, a karbon-monoxid, az alumínium és a PCB-k (poliklórozott bifenilek). A vízben jelen lévő szennyező anyagok közül megemlítik a krómot és az arzént.

Az ólom és a vegyületei is mérgezőek, idegrendszeri károsodást és agyi elváltozásokat okoz. A mérgezést fokozza, hogy nem ürül ki a szervezetből, kumulálódik. (Forrás)
Az arzén a legmérgezőbb félfém - de ezt minden krimiolvasó tudja. Az viszont nem, hogy az arzénmérgezést elszenvedett betegeknél tüdőödéma, májkárosodás de akár művesekezelés is szükséges lehet. (Forrás)
Az aluminium valószínűleg szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. (Forrás)

Eddig ez miért nem tűnt fel?

„Számtalan mítosz van a születéskori nemi arányok körül, de ha a dolgok mélyére ásunk, kiderül, hogy minden, amit valódi adatokon teszteltek, azt viszonylag alacsony számú adaton végezték, ráadásul van több olyan állítás is, amely nem megfigyelésen alapszik” – nyilatkozta a cikk megjelenése után Andrey Rzhetsky, a Chicago-i Egyetem vezető kutatója a brit Guardian lapnak.

Ez a kutatás az első olyan, amely számos vegyi szennyezőanyagot, és egyéb környezeti tényezőt vesz figyelembe, és nagy adatsort használ, két kontinensről – magyarázzák.

Azok a faktorok, amelyek a legjelentősebb hatással vannak a születendő baba nemére, mint a higanyszennyezés és az ipari létesítményekhez való közelség, akár 3 százalékkal is eltolhatják a születéskori nemi arányokat. Tehát például egy egymilliós népesség körében ez azt jelentené, 60 ezerrel több lány születik, mint fiú. Egy korábbi kutatás a mérgező anyagok hatását (PCB-k) vizsgálta a születéskori nemi arányokra, de nem vezetett eredményre, ez az új kutatás azonban azt találta, hogy a PCB-k jelentősen növelik a fiúk arányát.

Cikk forrása; kép: Pexels/Rodnae Prod.

ADL - Debrecenimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

7 autóipari újítás, amit nőknek köszönhetünk

7 autóipari újítás, amit nőknek köszönhetünk

Mintegy 100 évvel ezelőtt az autóvezetés vált a női egyenjogúság egyik jelképévé, mivel az autók nyújtotta mobilitás újfajta függetlenséget is nyújtott a nők számára.
Élet a térerőn túl – Tippek a digitális detoxhoz

Élet a térerőn túl – Tippek a digitális detoxhoz

Chatelünk, görgetünk, híreket böngészünk, filmet nézünk, ügyet intézünk… Mit tegyünk, ha túlságosan beszippant az online tér? Van valami megoldás, hogy ne az algoritmus diktáljon? Nem a teljes detox a cél, hanem egy egyensúly elérése a virtuális és a valós világ között. Ehhez adunk ötleteket.
Tudtad, hogy az alvás világnapját is ünneplik?

Tudtad, hogy az alvás világnapját is ünneplik?

Az alvás világnapját hagyományosan március második teljes hetének péntekén ünneplik. 2025-ben ez a nap március 14-re esik. Ezen a napon világszerte szakemberek és szervezetek hívják fel a figyelmet az alvás fontosságára és az alváshiány egészségügyi következményeire.
Jegesmedvék világnapja

Jegesmedvék világnapja

A természetvédők nemzetközi kalendáriumába 2011 óta piros betűs ünnep a Jegesmedvék Nemzetközi napja (International Polar Bear Day). De miért is kell aggódnunk a jegesmedvék miatt, igaz-e hogy 2100-ra eltűnhetnek?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére