Harangház Hajdúszoboszlón

A harangház Hajdúszoboszló új épített öröksége, Oborzil Edit iparművész és Rácz Zoltán építész együttes alkotása, mely szimbóluma is egyben a városnak.

A Harangház Hajdúszoboszló legfiatalabb építészeti alkotása, mely a városnak adományozott Oborzil harang-hagyaték elhelyezésére és bemutatására szolgáló épület.

A kör alaprajzú nyitott építménynek, megőrző és bemutató szerepe van, melyben a Hajdúszoboszló részére hagyatékozott 50 db alumínium harang került elhelyezésre. Az épület megtervezésekor Rácz Zoltán építőművész több jelképrendszert alkalmazott, hiszen a Harangház négy darab pillére a négy évszak, a négy égtáj és a harangrendszer kezdőpontjait is jelöli.

A Harangház épülete a Gyógyfürdő és a város főutcája közötti parkban van elhelyezve, az építmény az építész szerint a jelképes kárpát medencét jelenti, melybe csordogál a szomszédos parkban lévő három darab festett jelfa tövéből induló négy forrás.

A három darab festett jelfa szellemiségében teljes mértékben segíti illetve felerősíti az épület funkcionális és eszmei szerepét, értékét. A három jelfa a Turul legendát, a Csodaszarvas történetét és az Életfához fűződő mese és mondaköröket jeleníti meg és azokat a színezetükkel is hangsúlyozzák.

A három jelfa elnevezése Turulo, Csodaszarvas és Lélekmadár. A jelfák az alábbi küldetéseket hivatott jelképezni a világban:
a Turulo a magyarság, az Árpád-ház küldetésének beteljesülését
a Csodaszarvas az elődeink égi értékeket felismerő tudásán alapuló földi küldetését
a Lélekmadár isten fája, az életfa, az újjászületés képességének jelképe.
A jelfákon ősi rovás írással az alábbi feliratok olvashatóak:
Turulo: Áldott szép Nap, fényes szép Nap, hajnalodva megszületik, megjelenik, fényesedik
Csodaszarvas: Követ vagyok ég Atyától, Küldött vagyok nagy törvénytől
Lélekmadár: Megérik a Föld is egy új születésre

A Harangház harangjai egyedi alkotások, melyek létrehozásánál a művészeket a XI-XII. századi kőfaragvány, ötvösmunka, ékköves berakás, palástminta, hímzés és zsinórozás ihlette. A harangok szimbólumai szorosan köthetőek az államalapítás korához, a kis tó körüliek kifejezetten Szent István emlékezetére készültek, és mindegyiken egy-egy latin nyelvű mondat olvasható államalapítónk törvényeiből. Innen kedve a történelmi tabló egy helyben, mint a Feszty-körkép, az épület peremén álló faoszlopok faragásain vonul körbe, Szent István korától napjainkig. A medence, vagyis az államalapítás utáni első oszlop a XI-XIV. század állandó háborúskodásait ábrázolja. A további oszlopokon látható faragványok az alábbiakat ábrázolják:
2. oszlop: a Közép-Európában zajló hatalmi viszályok, a török hadsereg hódítása, a Nándorfehérvári csata győzelmét
3. oszlop: a reformáció és a kálvinista vallás térhódítása, ahol jelképként megjelenik a bárány és a pelikán, aki saját magát áldozza fel fiókáinak
táplálásáért
4. oszlop: a három részre szakadt Magyarország
5. oszlop: a Habsburg dinasztia uralmát jelképezi, mely négyszáz évig tartott
6. oszlop: a Rákóczi féle szabadságharc
7. oszlop: 1848-49-es szabadságharc, időrendben is ide illeszkedik be a Kölcsey Harang, mely a 6. és 7.-es oszlop között áll
8. oszlop: az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte, a dualizmus kor
9. oszlop: Trianon, a történelmi Magyarország széthullása
10. oszlop: 1956, 1989 „szabadok vagyunk”
11. oszlop: Hogyan tovább?

 

Forrás: www.hajduszoboszlo.hu

Kép: www.puszta.com