Két fő kórképet különböztetünk meg a tej és tejtermékek emésztésével kapcsolatban.
Tejallergia (tejérzékenység, tej-intolerancia)
A tejben található tejfehérje (kazein) és tejcukor (laktóz) emésztése és hasznosítása eltérő módon történik. Ha a tejfehérjék bontása elégtelen és a bél immunrendszere fokozott érzékenységet mutat, a tejfehérjék az emésztőrendszeren áthaladva allergiás reakciót váltanak ki. A betegség örökletes, viszont a tejallergiát a kisgyermekek 90%-a hároméves korára kinövi.
Tünetek: bőrtünetek (viszkető, vörös foltok, csalánkiütés, ekcéma), emésztőrendszeri tünetek (hasmenés, hányinger, hányás, puffadás), légúti tünetek (fulladás, asztma), súlyos esetben ún. anafilaxiás roham jelentkezik, ami perceken belül kialakuló hasi fájdalommal, az ajak, a gége és a nyelv dagadásával járó erőteljes allergiás reakciót takar. Legrosszabb esetben azonnali sürgősségi ellátást igénylő állapot is kialakulhat.
Diagnózis: a többi allergiás megbetegedéshez hasonlóan bőrpróba és vérvizsgálat.
Kezelés: a tejfehérje teljes kiiktatása az étrendből. A tejen felül minden tejből készült étel, gyógyszer, táplálékkiegészítő és tápszer is kerülendő. Ha tejallergiás van a családban, célszerű minimum egy-két éves korig a tejfehérjét kiiktatni a kisgyermek és a szoptató anya étrendjéből!
Laktózintolerancia (tejcukorérzékenység)
A laktóz egy diszacharid (kettős cukormolekula), melyet a vékonybél bolyhainak tövében található sejtek és a normális bélflóra baktériumai által termelt laktáz enzim bont egyszerű cukrokká: glükózzá (szőlőcukor) és galaktózzá. Ezek az egyszerű cukrok szívódnak fel az emésztőrendszerből a véráramba. A laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése esetén alakul ki a tejcukorérzékenység. Tulajdonképpen a tejcukorérzékenység természetes állapot. Évezredekkel ezelőtt az emberiség táplálkozási kultúrája kettévált. A földművelő népek rizs alapú táplálkozásánál a hús mellett a szója biztosította a fehérjebevitelt és a kalciumpótlást. A pásztornépek számára - a hús mellett - a tej és a tejtermékek nyújtottak jó minőségű fehérje- és kalciumforrást. Közöttük alakult ki az a mutáció, amely továbbörökítette a felnőttkori tej- és tejcukoremésztés képességet. A veleszületett tejcukorérzékenység szerencsére ritka. Felnőttkorban két típus fordul elő: 1) primer tejcukorérzékenység: bármely életkorban kialakulhat, örökletes. 2) szekunder (szerzett) tejcukorérzékenység: számtalan oka lehet, pl. kemoterápia, antibiotikumok szedése, illetve egyéb emésztőrendszeri betegségek (lisztérzékenység, Crohn-betegség, stb.) kísérője lehet.
Tünetek: az emésztetlen tejcukor több kellemetlen tünetet okozhat: hasmenés, szelek, görcsök, émelygés, hányinger, rossz közérzet, bőrtünetek, esetleg fejfájásos rohamok. Az időben fel nem ismert laktózintolerancia következményeként alultápláltság, súlycsökkenés is kialakulhat. Kisgyermekeknél a növekedés is csökkenhet vagy megállhat.
Diagnózis: a hidrogén kilégzési teszt a leggyakrabban használt vizsgálat. Ennek során a lélegzet hidrogéntartalmát vizsgálják, ami normális körülmények között rendkívül alacsony. A laktóz-tolerancia teszt esetén a laktóz fogyasztását követően mérik a vércukorszint emelkedésének mértékét, a tej-tolerancia teszt pedig a fentihez hasonló, csak tiszta laktóz helyett tejet iszik a beteg.
Kezelése: tejcukormentes diéta, a tejen kívül a liofilizált és tejportartalmú készítmények (pl. sütemények, fagylalt, húskészítmények, konzervek, bizonyos gyógyszerek) fogyasztását is minimalizálni kell! A szájon át bevitt laktázkészítmények - a beszedésük utáni étkezéskor - megszüntetik a tüneteket, így a tejcukortartalmú ételek panaszmentesen fogyaszthatók. Fontos a tejben található vitaminok és nyomelemek (kalcium, folsav, A-, B1-, B2-, B3-, B12-, D-vitamin, kálium, magnézium, cink) pótlásáról gondoskodni!
Érdekesség: a laktázhiányos nők egy része a terhesség alatt visszaszerzi a tejcukorbontó képességet, ennek oka a lelassult bélmozgás és a megváltozott bélflóra lehet.
Írta: Kerekesné Tóth Boglárka, tudományos segédmunkatárs (Debrecenimami)
Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
A szerző a felmerülő kérdéseket a tothbogi@med.unideb.hu e-mail címen szívesen megválaszolja!
Fotók: pixabay.com
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges