GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM
Pocsaj, Árpád u. 22.
Tel.: 54/415-382
A késő barokk templomot 1773-ban építették Mihály és Gábor arkangyal tiszteletére. Háromkaréjos szentélye egy fő és két mellékapszisból áll, mely a keleti egyház térképezési hagyományaira utal. Meredek, négy sarokdíszes tornya az erdélyi építészeti stílust idézi. Oltárát máriapócsi szerzetesek faragták. Belső berendezése a római egyházhoz való közeledésről tanúskodik.
REFORMÁTUS TEMPLOM
Pocsaj, Petőfi u. 40/a.
Tel.: 54/415-075
Középkori templomának helyén épülhetett 1786ban egy új templom vályogból, amely 1801-re összerogyott. Ehelyett épült fel 1809-re a ma is álló, késő barokk templom. A tornyot 1880-ban egészítették ki négy fiatoronnyal, amely így a sudár erdélyi fatornyokra emlékeztet.
1902 tavaszán egy nagy vihar által leesett a toronygömb a vitorlával és csillaggal. Helyettük újat készítettek, és a toronygömbbe a régi emlékiratokhoz az újakat is elhelyezték, benne az 1880. és az 1902. évi emlékiratokkal. Falazott szószéke, klasszicista padjai a XIX. század első felében készültek. A templom középkori elődjére ma már csak tájolása utal: keletelése -31 °.
Az egyháznak két harangja volt 1892-ig. 1892-ben már három harang volt, ezeket újonnan öntötték. A legnagyobb hangú mintegy 600 kg súlyú, a középső 370 kg-os, a legkisebb pedig 180 kg súlyú. Közülük a két nagyobbikat 1917. július 16-án a hadvezetőség elszállíttatta. A jelenlegi kicsi, 180 kg-os harang tehát 1892-bõl való. A mai második, 306 kg-os nagy harangot az egyházközség 1922-ben öntette Szlezák László harangöntő által Budapesten. A Barta család pedig egy 610 kg-ost adományozott, ami pedig a második világháború áldozata lett. Az orgonát, amelyet Angster József és fia készített, "a szerződésnek megfelelő szép és jó munka". 1909. február 14-én orgonaavatási ünnepéllyel adták át. Az óra 1817-bõl való, Nagyváradon készítették. 1880-ban javítva lett. Sajnos jelenleg nem működik. Az egyházközség klenódiumaival kapcsolatban: van egy úrasztali kehely a XVII. Századból, 1646-ból. Aranyozott ezüstből, kerek, tagolt, talpai halpikkelyes díszítmény van rajta, szájperemén F. D. S. vésett betűk.
ZICHY-SZÉCHÉNYI-KÚRIA
Pocsaj, Petőfi u. 1.
A kúriát a XIX. században építtette Zichy Ferenc. Halála után fia, Ágost örökölte a kúriát, aki Fiume kormányzója volt. 1925-től Zichy Mária birtokolja a gazdasági központot, aki örökös híján unokaöccsére, Széchényi Ágostonra hagyja azt a negyvenes évek elején. Széchényi ezután ide is költözött, és gazdálkodott egészen a 45-ös államosításig. A háború után a helyi TSZ irodája működik a kúria falai között, majd a termelőszövetkezetek felbomlása után megüresedik. 2004-ben magántulajdonba kerül, tulajdonosa a felújítását tervezi. Jelenleg üresen áll.
A kúria egykori gazdasági épületei közül több is átvészelte a viharos századokat. Az épület szomszédságában álló magtár is ezek közé tartozik.
Az egyenes záródású ablakai alatt a főhomlokzaton végigfutó könyöklőpárkány és a homlokzat főpárkánya a mai napig megmaradt. Változatlan állapotban látható az épület bal oldalához épített pilléres, szegmensíves gyalogos kapubejáró.
BARCSA-KÚRIA
Pocsaj, Petőfi u. 39.
A klasszicista és historizáló stílusú kúriát az 1800-as évek végén emeltette a Nagyváradi Püspökség. Benne az egyház tiszttartói lakot működtetett, mely a környék gazdasági központjaként működött. Az I. Világháború végén a Szakál-család tulajdonába került a birtok, akik nem sokkal később Barcsa Gyulával elcserélték azt. A tulajdonosát a II. világháború végén bevonuló oroszok lelőtték, de az épület megmaradt a család kezén. Később több tulajdonosváltást is megélt a kúria, jelenleg is magánkézben van, és lakóházként hasznosítják.
Az L alakú épület ablakai egyenes záródásúak, szalagvakolattal kereteltek, felettük stilizált zárókő, alattuk kötény díszíti a homlokzatot. A szabálytalan ritmusú ablakok között nagy méretű táblás díszítés kapott helyet. Hátsó homlokzatán tornácot alakítottak ki, bal oldalán hátrafutó oldalszárny látható. Érdekessége a máig megmaradt zsindelytető.
TÁJHÁZ
Pocsaj, Árpád u. 103.
Tel.: 30/526-5814
Látogatás: Előzetes bejelentkezéssel
Belépődíj: Nincs
Pocsajban először a 70-es évek közepén kezdtek lelkes helyi tanítók, pedagógusok a hagyományos paraszti életmód, valamint a település és lakóinak történetét bemutató tárgyi eszközök gyűjtésébe.
A 80-as évek elejére már közel 300 darabos gyűjtemény gyűlt össze, mely jórészt néprajzi emlék volt: paraszti gazdálkodás eszközei, bútorok, mindennapi használati tárgyak, szakrális kisemlékek. E gyűjteményből időszakosan a Művelődési Ház 1988-ig tematikus kiállítást rendezett.
A vertfalú, csonkakontyos, nádfedeles, hagyományosan háromosztatú ház nyári konyhájával, góréjával 2009-ben nyerte el végleges alakját, melyben a XX. század elejének életmódját mutatják be.A ház tisztaszobája a korábban betelepített görög-katolikus vallású román lakosság szobaberendezését tükrözi. Az épület mögötti nyári konyhában a kenderfeldolgozás, valamint az állattartás és gazdálkodás eszközeit láthatjuk.
LEÁNYVÁR FÖLDVÁR
Pocsaj, Külterület
A Lányvár i.e. 1000 körüli bronzkori építmény. Pocsaj község határában, a falu templomától ÉK-re 2,8 km-re, a Nagylétára vezető út D-i oldalán, attól DK-re 500 m-re, a falu felé terjedő plató (Magaspart) szélén, 123 m magasan találhatók a Leányvár maradványai. A pocsaji Leányvárról okleveles adatok nem maradtak ránk. A várdombon és környékén már az őskorban is éltek emberek. A népvándorlás-kori erődítményben egy 1956-ban zajló ásatás során neolitikus és bronzkori teleprészt tártak fel. A várat az Árpád-korban is lakták. Erről többek között az 1954-ben előkerült középkori cserepek tanúskodnak. A vár felhagyása után a dombon még a középkor folyamán templomot emeltek, mellette temető terült el. Zoltai Lajos 1912. április 19-én és július 5-én járt Pocsajban. Megtekintette és lerajzolta a Leányvárat, ahol őskori cserepeket gyűjtött. A Leányvárat erdő borítván, feltárásra nem gondolt. A vár platója ovális alakú, 26 m széles, 37 m hosszú. Felszínén épületeknek nyoma sem maradt. A platót a K-D-Ny-i oldalon kb. fél méter mély és 6-8 méter széles árok keríti. A vár legsebezhetőbb É-i részét kettős sánc védte, mely napjainkban kb. 3 m mély. Ezt a területet nyáron szinte járhatatlan bozót fedi.
HOSSZÚZUGI-FÖLDVÁR
Pocsaj, Külterület
A falutól K-re lévő gáton, az Ér-főcsatorna mentén fél km-t megtéve K-i irányban kell letérni, ezután kb. 150 méter távolságban található a vár. Zoltai Lajos 1912-ben Pocsajban. Ekkor kereste fel a Hosszúzugi várat, melynek alaprajzát is felvette. Az erődítményt okleveles források nem említik, területén régészeti kutatásokat még nem végeztek. Tipológiai összehasonlítások alapján feltételezhető, hogy egy törökök által emelt palánkvár lehetett, mely a hódoltsági terület határán a mocsáron átvezető átkelőhelyet őrizte. A pocsaji Rákóczi castellum felépítése előtti időkben emelhették és csupán néhány évtizedig állt fenn. A szabályos négyszög alakú, 22,5 x 21 m belterületű várat 8-10 m széles és kb. 2 m mély árok övezi. Az árok készítésekor kidobott földdel létrehozott sánc magassága kb. 1,5 m.
NÉPI LAKÓHÁZ
Pocsaj, Rétalj utca 22.
Tulajdonos: Magántulajdon
A hagyományosan háromosztatú, alföldi típusú parasztház 1850 körül épülhetett. A vert falú, földes, paticsoromzatú, nádfedeles ház oldalában kőoszlopos tornác húzódik, melynek végén a kamra nyílik. A házban búbos kemence áll, gerendás fafödéme fehérre meszelt. Az egykori lakóház a módosabb gazdák nagyobb házainak egyike. A porta udvarán nyári konyhát találunk, melynek falába tűzhelyet raktak. A pocsaji, és néhány bihari porta jellegzetességét, a léces kukoricagórét itt is megtaláljuk. Fedett kőkapuja a kismarjai stílust követi.
A település Rétalj utcájában több régi lakóházat is találunk, így ez őrizte meg leginkább az egykori utcaképet, melyet a templom látványa tovább fokoz.
ZSÓFIA-FORRÁS
Pocsaj Külterület, Magaspart
A pocsaji Magaspart lábánál, a két Alföldi kőzetlemez találkozásánál szokatlan tereplépcsőt találunk. A töréspont tövében a felső rétegből számos ponton forrásvíz szivárog, melyet a löszös talaj megszűr. A szivárgó víz az Ér vizét táplálja, különleges élővilágot teremtve a két ország határán.
A fenti vizek legnagyobb vízhozamú forrását már korábbról is ismerik, használják a helyiek. A több, mint 50 éve meglévő, kiépített Zsófia-forrást tábla jelzi. Vize tiszta, fogyasztható.
