CÍVIS GRAND HOTEL ARANYBIKA
Debrecen, Piac u. 11-15.
Tel.:36/2036-36121
A Hotel 1915-ben épült szecessziós stílusban Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervei alapján. A történelmi múltú szálloda visszatérő vendége volt a XX. század számos híres művésze és politikusa, Móricz Zsigmond és Szabó Magda kedvenc szobáját ma is emléktábla őrzi. A Grand Hotel Aranybika ideális helyszíne rendezvényeknek, üzleti utaknak, a szabadság eltöltésének, a tökéletes kikapcsolódásnak.
CSOKONAI SZÍNHÁZ
Debrecen, Kossuth utca 10.
Tel: 52/417-811
A debreceni Csokonai Színház épületét 1860-as évek elején között építették, Szkalnitzky Antal (1836-1878) tervei alapján. Noha a romantikus épület nagy múltra tekint vissza, mégsem ez volt Debrecenben a színházi élet első otthona.
1798. augusztusában a Piac utcán álló Fehér Ló vendégfogadó szekérszine nyújtott színteret a báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társaságának. Ennek a korabeli színháznak a működését a Piac utca 54. szám alatti Vármegyeház falán emléktábla őrzi. A második ideiglenes színház a Piacz és Czegléd utca sarkán a Varga-színben várta a közönséget, majd a Fehér ló vendéglőben és 1835-1861 között a Nánássy-féle házban, a Harmincados közben működött a színház.
Az állandó színház létrehozása már a negyvenes években felmerült, de pénz és engedély híján még nem jöhetett létre. 1858-ban alakult meg a Színügyi Bizottmány, amely elsőként Ybl Miklóssal kezdte meg tárgyalásait, az ő terve azonban meghaladta a város anyagi kereteit, ezért közben a város Szkalnitzky Antalt is felkérte. Ybl ráállt volna egy másik terv készítésére, de megtudta, hogy Szkalnitzkyt is felkérték, ő 1861-ben visszalépett. 1864 őszén már állt a színház, ekkor a külső és a belső szépítés vette kezdetét Szkalnitzky tervezte az öntöttvas kerítést és a lámpaoszlopokat. A színház díszítőfestését idősebb Teucher Károly végezte, az élénk színű, arannyal keretezett virágos ornamensei jól illettek a romantikus stílusú színházépület karakteréhez.
A színház így Szkalnitzky Antal tervei szerint épült fel 1865 októberére, amikor is a megnyitón a Bánk bán című drámát adták elő.
Csokonai Vitéz Mihály nevét az épület csak 1915-ben vette fel.
DEBRECENI EGYETEM FŐÉPÜLETE
Debercen, Egyetem tér 1.
A Debreceni Egyetem neobarokk stílusban, 1927-1930 között épült Korb Flóris tervei szerint. A központi épület előtt látható a város legegységesebb, francia stílusban tervezett, monumentális, ugyanakkor bensőséges parkja. Az egyetem épülete a város egyik legpatinásabb és leginkább jellegzetes épülete. A Nagyerdő mellett található főépület Debrecen egyik leglátogatottabb természetvédelmi területén helyezkedik el, s különleges atmoszférát varázsol a városrésznek. Az épület alapkövét 1927-ben fektették le, majd ezt követően kezdődhettek meg a kivitelezési munkálatok. A központi épületet végül 1932. májusában avatták fel: a tudomány új csarnokára Baltazár Dezső (1871-1936) püspök adott áldást. Az egyetem impozáns főépületének építését végül 1933-ban fejezték be. Az épület főfrontja 108 méter, alapterülete 6200 m². 29 méter magas, 700 m² nagyságú üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszerek kerítik. A 150 000 m³-es egyetem, a város legnagyobb épülete.
DÉRI MÚZEUM
Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: 52/322-207
Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10.00 – 18.00 között
Belépődíjak:
Az összes kiállításra szóló belépő: Felnőtt belépőjegy: 800, -Ft/fő, Diák és nyugdíjas belépőjegy: 400, - Ft/fő.
Egy kiállításra szóló belépő: Felnőtt belépőjegy: 400, - Ft/fő, Diák és nyugdíjas belépőjegy: 200, - Ft/fő
Egységes belépőjegy a fényjátékkal egybekötött tárlatvezetésekre (Munkácsy Terem): 600 Ft/fő
Déri Frigyes 1920. október 18-án adományozta művelődéstörténetileg rendkívül jelentős gyűjteményét a magyar államnak azzal a megkötéssel, hogy Debrecenben múzeumot emelnek bemutatására. Azért esett választása e városra, mert egyeteme volt, s így hallgatók révén, akik a tárgyak segítségével közvetlen tapasztalati ismereteket szerezhettek távoli kultúrákról, gyűjtő tevékenysége új értelmet kapott.
Érdekes helytörténeti dokumentumok, történetileg és esztétikailag jelentős képzőművészeti alkotások, különleges iparművészeti tárgyak, ritkaságok, látni érdemes néprajzi tárgyak, európai hírű régészeti leletek és nem csak a táj élővilágát reprezentáló természettudományi gyűjteményi darabok várják a látogatókat. Az épület előtt Medgyessy Ferenc bronzszobrai fogadják az idelátogatókat: a Néprajz, a Régészet, a Történelem és a Művészet, melyek a muzeológia 4 tudományágát szimbolizálják.
A Déri Múzeum talán legnagyobb vonzereje Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája: a Golgota, a Krisztus Pilátus előtt és az Ecce Homo című hatalmas festmények. Együtt a három műalkotást, még maga a művész, Munkácsy Mihály sem látta.
KOSSUTH TÉR
Az a tér és az a templom, amely minden időben az események középpontja és a történelem színpada volt. A magyar reformáció központi temploma melynek nagyságát méretén túl az is jelzi, hogy hatalmas ikertornyainak 56 mázsás Rákóczi harangja szép időben egészen Hortobágyig hallatszik el.
Debrecen főterét mai formájában 2001. július 7-én adták át a város lakosai számára. A tér igazi közösségi térré vált az elmúlt években. A teret is magában foglaló belvárosi sétálóövezet számtalan rendezvénynek ad helyet: így például nyáron itt kerül megrendezésre a Pulykanapok, a Cívis Korzó, a Virágkarnevál, a Bartók Béla Kórusverseny, karácsonykor itt állítják fel a Város Karácsonyfáját, és igazán örömteli pillanat, amikor a város lakosai itt köszöntik koncertekkel, utcabállal az Új Évet.
MEDGYESSY FERENC EMLÉKMÚZEUM
Debrecen, Péterfia u. 28.
Tel: 52/413-572
Nyitva tartás szezonban: I.01.-XII.31.: K:-V: 10-16h
Felnőtt belépőjegy (állandó kiállítás): 500 Ft , Diák és nyugdíjas belépőjegy (állandó kiállítás): 250 Ft, Családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1000 Ft , Időszaki belépőjegy: 250 Ft , Csoportos (20 fő felett): 250,- Ft/fő
Az 1770-ben épült városgazda házat 1982-ben újították fel, hogy otthont adhasson a múzeumnak.
Medgyessy Ferenc a budapesti Orvostudományi Egyetemre járt, báró Eötvös József és Hőgyes Endre voltak a tanárai. Folyton rajzolt, a 1903-ban már apja előtt sem titkolta, hogy művész lesz. Megnyerte Lyka Károly művészettörténész támogatását, s orvosi szigorlata után 1905-ben Párizsba utazott. Egy évig a Julian Akadémián tanult, 1906-tól a Párizsi Akadémia növendéke lett.
1914-től katonaorvosként, majd a Kunst-Gruppe tagjaként szolgált Galíciában. Harctéri síremlékei ma is láthatók az egykori csatatereken. 1911-től haláláig Budapesten élt. 1931-ben Déri téri szobraiért megkapta a Szinyei Társaság díját is. Szobrászatát hamarabb ismerték el külföldön, mint itthon. A főváros csak a párizsi Grand Prix –díj után fedezte fel. 1955-ben megkapta a Kiváló Művész címet, 1956-ban életmű kiállítással ünnepelték a 75 éves mestert. Halála után műtermét és művészeti hagyatékát védetté nyilvánították.
MEGYEHÁZA
Debrecen, Piac utca 54.
A Hajdú-Bihar megyei Megyeháza az egyik legszebb magyar szecessziós épület Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján épült 1911-1912-ben.
A telken egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. A mai megyeháza épületének elődje 1876-ben lett Hajdú vármegye közigazgatási központja 1911-ig, a mai épület építésének kezdetéig.
Az új megyeháza épületének homlokzata erősen tagolt, a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemeivel, virágfüzérekkel és négy fegyveres hajdú szobrával díszítve. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható. Különösen gazdagon díszített a közgyűlési terem, amelyet az 1876-ban megszervezett Hajdú vármegye településeinek címerei díszítenek. A színes üvegablakok Kernstok Károly alkotásai, a honfoglaló hét vezért ábrázolják. A központi helyen álló Árpád alakja a II. világháborúban megsérült, ma már helyreállítva teljes pompájában emeli a terem méltóságát. Az üvegablakok művészi értéke ugyancsak kiemelkedő.
MODEM MODERN ÉS KORTÁRS MŰVÉSZETI KÖZPONT
Deberecn, Baltazár Dezső tér 1.
Tel.: 52-518-476
Nyitva tartás: A kiállítások hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig, csütörtökönként december 1. és április 1. között 14-től 22, az év többi részében pedig 16-tól 24 óráig látogathatóak.
Belépőjegy: teljes áru jegy: 1.000 Ft, diák- és nyugdíjasjegy: 600 Ft, Családi (2 felnőtt, max. 3 gyermek) 2 000 Ft, Pedagógusjegy 600 Ft, Csoportos felnőtt (10-25 fő) 600 Ft, Csoportos diák- és nyugdíjasjegy (20 főtől) 500 Ft, 65 év feletti nyugdíjas/ICOM 200 Ft.
A régió legnagyobb művészeti galériája a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen történelmi belvárosában, az újonnan kialakított Baltazár Dezső téren található, félúton a Déri Múzeum és a Kölcsey Központ között. A MODEM-ben a modern és kortárs képzőművészet számos remekműve megtalálható. A kiállítások 3 szinten látogathatók.
REFORMÁTUS KOLLÉGIUM
Debrecen, Kálvin tér 16.
Tel: 52 414-744
Nyitva tartás: H-P:.:10.00–16.00,Szo.: 10-13. V.: zárva
Belépődíjak: Felnőtt belépő: 800,-Ft, Tanuló, nyugdíjas belépő: 400,-Ft, Családi belépő (max. 2 felnőtt és 4 gyermek részére): 1.900 Ft, Magyar nyelvű idegenvezetés: 3.000 Ft, Idegen nyelvű idegenvezetés (angol, francia, német): 4.000 Ft, Audioguide bérlése: 500,-Ft, Fotójegy: 200,-Ft, Videojegy: 1.600,-Ft, Múzeumpedagógiai foglalkozás: 500,-Ft
Magyarország egyik jelentős nemzeti emlékhelyére lép be az, aki ellátogat a Debreceni Református Kollégiumba. Nemzeti emlékhely, ahol megbecsülik a 16. századi reformátori örökséget, a 17. század puritanizmusának értékeit és a 18. század szellemi pezsgésének áramlását. Nemzeti emlékhely, ahol ébren tartják az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc nemzeti függetlenségért hozott áldozatát és ahol nem feledik a 20. század viszontagságai között betöltött menedékhelyszerep élet és tehetségmentő misszióját. A magyar iskoláztatás sajátos és értékes letéteményese a Debreceni Református Kollégium. A Debreceni Református Kollégium a fiókiskolák (partikula) révén intézmények sokaságának közvetítette azokat a pedagógiai elveket, módszereket, tankönyveket és kutatási irányokat, amelyek a nyugati szellemi áramlatokból táplálkoztak, és amelyeket az Európát járó ösztöndíjas (peregrinus) diákok folyamatosan frissítettek. A Kollégium a tudományok európai őrhelyévé és világítótornyává tette Debrecent. A Debreceni Egyetem bölcsője is a város Református Kollégiuma volt, amely a 16. századtól kezdve megszakítás nélkül biztosította Debrecenben a felsőfokú oktatást, és amelynek akadémiai szintű tagozataiból (teológiai, jogi, bölcsészeti akadémia) alakultak ki az 1912-ben megszületett országgyűlési határozat nyomán az egyetem fakultásai.
A Református Kollégium ad helyet az egyházkerületi és kollégiumi tudományos gyűjteményeknek (Nagykönyvtár, múzeum, levéltár), a négyosztályos gimnáziumnak és a fiúinternátusnak, valamint a Hittudományi Egyetem hitéleti képzéseinek és a teológus internátusnak.
Állandó kiállításai: Iskolatörténeti kiállítás, Egyházművészeti kiállítás, Nagykönyvtár és Oratórium.
REFORMÁTUS NAGYTEMPLOM
Debrecen, Piac u. 4-6.
Tel./fax.: 52/412-694
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 10:00-18:00, Szombat: 10:00-18:00, Vasárnap: 10 órás istentisztelet után 13 óráig. Istentiszteleti alkalmak és hivatalos rendezvények alatt a látogatás szünetel!
Belépőjegyek: Felnőtt: 400Ft/fő, Gyermek/Diák (18 év alatt)/Nyugdíjas: 300Ft/fő
A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom, mely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig, de az első istentiszteletet már 1819-ben megtartották benne.
1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kossuth ekkor használt széke azóta is a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. A toronyból páratlan kilátás nyílik a városra.
Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat, vasárnapokon és ünnepnapokon három istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, s a 120 személyes imaterme feletti nagytemplomi galériában kiállításokat rendeznek.
REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÜLETE
Debrecen, Péterfia u. 1-7
Tel.: 52-518-536, 52-518-537
A Kossuth tér utáni villamosmegálló az egykori Református Főgimnázium épülete. Az épületet Pecz Sámuel műegyetemi tanár, az Építőművészek Szövetsége egykori elnöke tervezte, az építkezést tanítványa, Nagy Károly fejezte be 1913-ban. A főiskola a - Csokonai Színház mögötti épületből - 1980-ban költözött át a volt Református Főgimnázium épületébe, melyet az állam bocsátott rendelkezésére. 1992-től az említett kormányhatározat adta vissza az egyháznak az épületet, a benne folyó tanítóképzést teljes hallgatói, dolgozói állományával együtt.
ROMKERT KÁVÉZÓ ÉS KIÁLLÍTÓTEREM
A Romkert kávézó és kiállítóterem Debrecen legújabb kulturális terea Nagytemplom mögött helyezkedik el. Árpád-korig visszanyúló történelmi helyszín: a kiállítótér a Református Nagytemplom mögött a (Szent-) András templom és a Verestorony ezerkilencszáznyolcvanas években feltárt falazata mellett épült 2010-ben Európai Uniós segítséggel. Az átlátszó üvegtetővel fedett emlék- és kiállítóhely a debreceni kulturális és kortárs művészeti programok meghatározó helyszíne a megújult Emlékkertben.
Az újra parkosított 150 éves kert ismét a város dísze lett, méltó az eredeti kezdeményezéshez és a megújuló belvároshoz. A kerítéssel körülvett parkban a Gályarabok emlékműve (1876) és Bocskay István szoborkompozíciója (1907) látható. A kiállító teremben állandó építéstörténeti kiállítást illetve időszaki kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők.
Az állandó kiállítás egyháztörténeti része a 13. századi elődtemplom sekrestyefalain 1566-ban épített imateremben a 16. századot és Méliusz Juhász Pétert idézi, akinek vezetésével a reformáció kálvini ága győzedelmeskedett a városban. A teázóban az 1564-ben, majd 1802-ben leégett Szent-András templom gótikus építőelemeinek rekonstruált bemutatója és templomtörténeti kiállítás látható. Az 1802-ben elpusztult különálló, üvegtetős Verestoronyban állandó várostörténeti kiállítás látogatható.
LÍCIUMFA
A líciumfa egy fává nőtt ördögcérnabokor a Debreceni Református Nagytemplom szomszédságában, amely jelentős egyháztörténeti emlék és botanikai ritkaság.
A fává nőtt iszalagnak a neve Lycium halimifolium, amint a magyar mondja: "ördögcérna" vagy "semfűsemfa". A mintegy 180 éves fa legendája azt a történetet őrizte meg, amikor a nagyváradi püspök Ambrosius kanonokot küldte Debrecenbe, hogy visszatérítse a Tiszántúlra is eljutott reformáció híveit. Bálint pappal – akit nem tudott meggyőzni – a gyűlésről távozva is folytatták a vitát. Ennek hevében a kanonok letört egy ágat az útszéli líciumbokorról, a földbe szúrta, és így szólt: „Akkor lesz valami az új hitből, amikor ez a földbe szúrt lícium fává nő!” Mire Bálint pap: „Akkor fa leszen”. A líciumág később cserjévé, majd fává terebélyesedett, így szimbolizálta a reformáció megszilárdulását is. A papi lakás, melynek ablakát beárnyékolta, 1764-ben épült Szilágyi Sámuel püspök számára, a Méliusz Juhász Péter által lakott plébánia helyén. Az ablak előtt kiskert volt és abban nőtt a lícium. A fa kora mintegy kétszáz évre becsülhető, ebben a növésben természeti ritkaság. Mindazonáltal bármilyen jól is hangzik, a történet nem tekinthető hitelesnek. Hiszen a református hit több mint négy évszázados múltra tekint vissza, efféle viták tehát aligha zajlottak kétszáz évvel ezelőtt.
RÉGI VÁROSHÁZA
Debrecen, Piac u. 20.
Tel.:52/511-400
A Piac utcán áll Debrecen legjellegzetesebb építészeti emléke, a városháza klasszicista épülete. Elődje 1531-ben épült igénytelen építményként. Századokon át toldozgatták, míg 1802-re végre döntésre jutottak. Péchy Mihály készítette el az első terveket, de a kivitelezésre kevés pénz gyűlt össze. A következő tervet Povolny Ferenc készítette el copf stílusban, de az ő munkája sem készülhetett el, végül Ságody József kamarai mérnök terveit fogadták el, aki Povolny elképzeléseit gondolta tovább. Az impozáns timpanonos-árkádos épület kulcsait 1843-ban vehette át a város. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere. 1849-ben az épületben lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban őrízték a magyar Szent Koronát a menekítése közben. Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött, hogy új épület kivitelezése, ám a tervek – egyetértés és pénz híján – három évtizedre megpihentek. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az emelett addig nyitott árkádsorát lezárták fallal és ablakkal, mögötte helyiséggel kialakítva. A szomszédos adóhiatal épületével függőfolyosóval kötötték össze (ezt nevezik a helyiek a „sóhajok hídjának”).
SZENT ANNA KATOLIKUS SZÉKESEGYHÁZ
Debrecen, Szent Anna utca 15.
Tel.: 52/536-652
Nyitva tartás: Hétfő-Vasárnap: 6:30-19:00
A Szent Anna Katolikus Székesegyházat, mint tornyok nélküli piarista templomot 1721 és 1746 között építették az olasz Carlone tervei szerint Csáky Imre püspök adományából, a környék Árpád-kori templomainak tégláit is felhasználva. Az 1811-es tűzvész megrongálta a templomot, ekkor tornyait és mai főhomlokzatát 1830 és 1834 között Povolny Ferenc tervei alapján alakították ki. A kapuk melletti fülkékben balról Szent István király, jobbról fia, Szent Imre herceg szobra áll. A főbejárat fölött a piarista rend címere, alatta kis fülkében Mária látható kezében a kis Jézussal, ez alatt az alapító gróf Csáky Imre reliefje és ez alatt egy latin nyelvű felirat olvasható, melynek jelentése: köszönetet mondanak az alapítónak a templom megépítésében nyújtott segítségéért.
Ha belépünk a templomba, szemünkbe tűnik a Ráhl Károly által készített főoltárkép, mely a templom védőszentjét, a Máriát tanító Szent Annát mutatja be. A főoltár előtt 4 hársfából készült szobrot tekinthetünk meg, melyek Szent Ambrust, Szent Gergelyt, Nagy Szent Leó pápát és Szent Ágostont ábrázolják. A legrégibb oltárkép Calasanzi Szent Józsefet, a piarista rend alapítóját ábrázolja. A mellékoltárok faragványai és barokk szobrai a 18. századból származnak. A mennyezeten és az ablakok alatti falfelületen az Árpád-ház szentjeit ábrázoló freskó- és stukkódíszek láthatók. Az altemplomban a kegyesrend (a piaristák) tagjainak kriptái találhatók, köztük a templomépítő Csáky Imre nagyváradi püspöké. 1991-ben II. János Pál pápa Debrecenben járt, és ekkor a templomot székesegyházi rangra emelte. A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye 1993-ban alakult meg Debrecen székhellyel, püspökét a székesegyházban iktatták be. Azóta a templom a püspöki székesegyház szerepét is betölti.
„CSONKATEMPLOM” – REFORMÁTUS KISTEMPLOM
Debrecen, Révész tér
Tel.: 52/342-872
Nyitva tartás: 2013. május 1-október 15.: Hétfő-Péntek: 9:00-12:00, Hétvégén: zárva
Igény esetén telefonos egyeztetés az alábbi telefonszámon: 52/342-872
Az épület 1600-ban épült, de az 1727-es tűzvészben súlyos károkat szenvedett. A tornyot eredetileg hagymaszerű sisak zárta, 1907-ben azonban megrongálta egy óriási szélvész. Megjavították, de egy még erősebb szélvész a toronyfedőt egészen ledöntötte. Az építészek ezután bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak és lemondtak a sisakról. Azóta hívják az épületet „Csonkatemplomnak” is. Látogatható májustól szeptemberig naponta 10.00-18.00 között. Egyéb időpontokban egyeztetést követően.
VERES TEMPLOM
Debrecen, Méliusz tér 1.
Tel.: 52/537-235
Nyitva tartás: 2013. május-szeptember: Hétfő: zárva, Kedd-Péntek: 10:00-12:00, 14:00-16:00
A Kossuth utca a magyar reformáció tételes tanait megalkotó debreceni püspökről, Méliusz Juhász Péterről elnevezett térré szélesedik. Itt áll a vakolatlan klinkertéglából épült Verestemplom.
A vakolatlan klinkertéglából épült templom a tégla vörös színétől kapta a helyi köznapi nevét. A református templom a főbíró Szombathy István és felesége, Veresmarty Zsuzsanna adományából épült 1887-ben Petz Samu tervei szerint neogótikus stílusban. Különleges értéke a református templomok esetében szokatlan seccók díszítette belső tér, amelyeket 1937-ben Haranghy Jenő festett. Ezzel Közép-Európa egyik legkülönlegesebb református templomává varázsolta. A templomkertben Wasserburger bécsi kőfaragó oszlopa emlékezik az alapítókra: "Nem hamvakat jelöl, De tetteket beszél".
ZSINAGÓGÁK
Status Quo Zsidó Templom
A Kápolnási utcai zsinagóga 1910-ben épült eklektikus stílusban. A 600 fő befogadására alkalmas, külsejében modern, szerkezeti felépítésében bizánci hatásokat tükröző templomot budapesti műépítészek, a László-testvérek tervezték. Modernizált mór formájú, szerkezete bizánci, amit hangsúlyoz a szélesebb környezetből kiemelkedő nagy kupola is. Az épület kivitelezési munkálatait Erdődi Lajos építőmester irányításával helyi szakemberek végezték. 1944-ig a debreceni Zsidó Gimnázium használatában volt. Napjainkban az őszi nagy ünnepeken, valamint esküvők, különböző rendezvények alkalmával használjuk. A templom közelében, a Pásti utca 4. szám alatt található az ortodox zsinagóga.
Csak az őszi ünnepek idején üzemel. Előzetes bejelentkezésre megtekinthető!
Ortodox Zsinagóga
Tel.: 52/415-861, +36-30/846-1703
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 9:00-14:00, Hétvégén: előzetes bejelentkezés alapján
Az ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában, a történeti városközpont közvetlen közelében. Tervezője Berger Jenő debreceni építész volt. Főhomlokzatának karakterisztikus elemei az oszlopokkal alátámasztott bejárati építmények. A homlokzatok stílusa késő-eklektikus, főként a románkori építészet elemeit alkalmazva. 2000-ben tető és külső homlokzat felújítást hajtottak rajta végre, a belső tér rekonstrukciója még várat magára.
GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM
Debrecen, Attila tér 1.
Tel.: 52/533-207
Nyitva tartás: Hétfő-Szombat: 6:30-8:30, 17:00-19:00, Vasárnap: 6:30-13:30, 16:30-19:00
A neobizánci stílusú templom Bobula János tervei szerint épült 1910-ben. Eltérően más görög katolikus templomoktól, itt nincs ikonosztáz. Az intarziás, mozaikdíszítésű oltár és szószék is 1910-ben készült. Értékes seccók és színes üvegablakok ékesítik a templomot.
TÍMÁRHÁZ
Debrecen, Nagy Gál István u. 6.
Tel.: 52/321-260
Nyitva tartás: Hétfő: zárva, Kedd-Péntek: 10:00-18:00, Szombat: 10:00-14:00
Vasárnap: zárva
Belépőjegyek: Összes kiállításra: Felnőtt: 300 Ft, Gyermek: 150 Ft
A gazdag ipartörténeti múlttal rendelkező Debrecen egyetlen, helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke a Tímárház – Kézművesek Háza a Nagy Gál István utcán található. Az egykori Tímár utcai épület egy részét eredeti állapotában sikerült megmenteni és felújítani. Itt kapott helyet a tímármesterek és leszármazottaik adakozásából, felajánlásából létesített állandó tímártörténeti kiállítás.
A Tímárház két másik kiállítótermében időszaki bemutatókat tekinthetnek meg a látogatók. A kiállítások többnyire a térségben alkotó kézművesek, mesterek munkáját tárják a közönség elé. Az épülethez csatlakozóan az újonnan felépült műhelysorban a kézműves hagyományok különböző ágazatait tekinthetik meg az érdeklődők, pl. szűrrátét-készítés, hímzés, gyöngyfűzés, viseletkészítés, csipkeverés, fazekasság, kékfestés.
A helyben tevékenykedő népi iparművészek közreműködésével lehetőség nyílik az egyes mesterségbeli fogások megismerésére és elsajátítására is.
HOLLÓ LÁSZLÓ EMLÉKMÚZEUM
Debrecen, Holló László sétány 8.
Tel: 52/428-251, 52/413-326
Nyitva tartás: Kedd-Vasárnap: 10:00-16:00, Hétfő: zárva
A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki. A különleges stílusukról könnyen felismerhető, a sötét és világos tónusokat mesterien kombináló képek és az épület belső falaira festett seccók több helyiséget töltenek meg, s külön szoba jutott a művész rekonstruált, eredeti használati tárgyakkal berendezett műtermének a bemutatására is.
A Kiskunfélegyházán született Holló László művészete Debrecenben bontakozott ki. A Hollósy Simon növendékeként Münchenben pallérozódott ifjú az első világháború környékén lelt (később véglegesnek bizonyult) menedékre a kálvinista Rómában, ahol nemcsak festőként, de ismert és elismert közéleti személyiségként is nyilvántartották. Az Ady Társaság osztályelnökeként és a helyi művésztelep fő szervezőjeként örök időkre elévülhetetlen érdemeket szerzett magának.
Holló László roppant dinamikus festészete drámai, impulzív, mozgalmas, rendkívül kifejező. Önarckép-sorozata egyedülálló a hazai művészettörténetben. A hatvanas évektől könnyedebb témákat is elővett, az addigiaktól kissé eltérő stílust választott, míg a hetvenes években visszatért kedvenc csendéleteihez, tájképeihez. Munkácsy- és Kossuth-díjat kapott, érdemes és kiváló művész.
DEBRECENI NAGYERDŐ
Hazánk legelső védett természeti területe az 1082 hektáron elterülő Nagyerdő, amelyet a természetvédelmi törzskönyvbe 1937. október 17-én elsőként iktattak be. A Nagyerdő növényvilága 700–800 növényfajtából áll. A varázslatos környezet számos szabadidős programnak a helyszíne. Területén található többek között az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont, a Vidámpark, az Állatkert, a Debreceni Egyetem, az Egyetemi Botanikus Kert és a Békás-tó.
NAGYERDEI KULTÚRPARK ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE
Debrecen, Ady Endre utca 1.
Nyitva tartás: nyári időszámítás: H:-V: 09-18h; téli időszámítás: H:-V: 09-16h
Tel.:52-310-065, 52-413-515
Belépőjegy: felnőtt 1.100 Ft, 3 – 14 éves 700 Ft, diák és nyugdíjas: 700 Ft, családi (2 felnőtt + 1 gyermek): 2.400 Ft és minden további gyerek + 600 Ft, csoportos gyerekjegy (3 – 14 éves): 600 Ft/fő és minden 10 fő után 1 kísérő ingyenes
Az első magyar vidéki állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Az alapítás kori kicsiny terület ma már 17 hektáron mutatja be őt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát. Napjainkban az állatkertek egyre inkább bárkaszerepet töltenek be az élővilág megőrzésében, így alapvető feladatuk, hogy méltó módon mutassák be Földünk ezernyi csodáját, értékét. Az állatkertek szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Új feladatoknak és kihívásoknak kellett megfelelniük: távoli tájak élővilágának élményszerű bemutatása mellett kiemelkedő szerepet kapott a természet sokszínűsége megőrzésének segítése.
A debreceni kert első lakói 1958-ban Budapestről és Varsóból érkeztek. Az alapításkori 3,4 hektáron kezdetben elsősorban a hazai élővilág emlőseit és madarait ismerhette meg a látogató.
VIDÁMPARK
Debrecen, Ady Endre utca 1.
Nyitva tartás: V.01.-IX.30.:H:-V: 10-18h
A Tiszántúl legnagyobb vidámparkja 15 játékgéppel - kukac hullámvasút, elvarázsolt kastély, dodgem, földkörüli pálya, kisvasút stb. - várja a szórakozni és kikapcsolódni vágyó vendégeket.
RÉGI VÍGADÓ
Debrecen, Nagyerdei park 1.
Tel.: 52/ 514-189
A századfordulón halvacsorákat, bálokat, koncerteket rendeztek itt, s híres prímások zenekarai is muzsikáltak benne. 1902-ben Németh András, az Aranybika bérlője vette ki a pavilont. Majálisok, juniálisok záróbáljait tartották benne, kerthelyiségében olykor ezer vendég számára terítettek. Vendégei között többször feltűnt a fiatal Ady Endre is, s 1902-ben Habsburg József főherceg is megfordult itt. A parkerdő megsérült a szovjet bombázáskor, emiatt 1947-ben lebontásra ítélték a pavilont. A Vigadóban ma patinás étterem működik, udvarán az árnyas fák alatt hangulatos kerthelyiség üzemel.
AQUATICUM GYÓGY- ÉS FÜRDŐKÖZPONT
Debrecen, Nagyerdei park 1.
Tel.: 06/52-514-100
A Nagyerdő területén lévő fürdőkomplexumban négycsillagos wellness-szálloda, termálfürdő, strand, fedett élményfürdő, wellness-sziget, thai masszázscentrum és magyaros ételspecialitásokat kínáló étterem várja a pihenni és kikapcsolódni vágyókat.
Belépőjegy az első 2 órára (élményfürdő!): 1.999 Ft felnőtt Ft, diák 1.490 Ft.
MEDGYESSY SÉTÁNY
Debrecen, Nagyerdő
Debrecen hírességeinek emlékparkja a Medgyessy sétány. Balról Nagy Sándor Medgyesy Ferencről készített szobra áll, jobbról a fák között Gulyás Pál szikár alakja magasodik Vilt Tibor alkotásaként. A sétány melletti parkban Melocco Miklós Ady-szobra áll. A park végében Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas érdemes művész Szabó Lőrincről készített szobra látható. A sétány bal oldalán Rácz Edit szobrász alkotása tiszteleg Fazekas Mihály emléke előtt. Arany János szobrát még Medgyessy kezdte mintázni, de betegsége miatt tanítványa, Megyeri Barna fejezte be. Tóth Árpád mellszobra Borsos Miklós Kossuth-díjas Érdemes művész és Kiváló művész alkotása. A parkban az egyetemig húzódó sétány a fák között kis térré szélesedik ki, itt látható Tóth Árpád megrongált emlékműve, melyet 1934-ben az Ady-társaság állított fel. A portrét Medgyessy Ferenc, az építményt Popper Ferenc alkotta.
Szemben Oláh Gábor mellszobra áll ifj. Szabó István- Pátzay Pál és Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanítványának alkotása. Jobbra a Nagyerdei Gyógyfürdő látható.
BOTANIKUS KERT
Debrecen, Egyetem tér 1.
Tel.: 06/52-512-900/22421
Nyitva tartás: H–V.: 8.00–18.00, üvegház 8.00 – 15.00 - pénteken: 8.00-12.00-ig
Belépőjegy: felnőtt 550 Ft, diák, nyugdíjas és óvodás 350 Ft, vezetés előre bejelentkezéssel 3000 Ft a 52-512-900/22037-es vagy 22421-es melléken.
Debrecenben hagyománya van a természettudományos oktatásnak és a botanikának. Itt írja Méliusz Juhász Péter az első magyar botanikai könyvet. A híres Magyar Füvészkönyv (1807) szerzői Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály munkásságának eredménye az első Füvészkert.
BÁNKI FŰVÉSZKERT
Debrecen, Franciska 93/A.
Tel: 52/441-118
Nyitva tartás szezonban: I.01.-XII.31.:09-18h
A Bánki Füvészkert elnevezésével Csapó József, Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály munkáiban szereplő régi, szép nevet, a debreceni botanikai hagyományoknak megfelelően örökíti tovább. A látogatóknak nem csupán botanikai, dendrológiai és tájképi élményeket kínál, hanem a bemutatóház kiállításai révén a táj népének életmódjával, gazdálkodási emlékeivel, botanikai, rovartani, madártani ritkaságaival és régészeti leleteivel is megismerkedhetnek.
Az Erdőspusztai Bemutatóház körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái.
A 15 hektáros füvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum a különböző földrajzi térségekben őshonos fákat, növényeket tárja elénk angolparkrendszerben.
Az Erdőspuszta flórája és faunája
Az Erdőspusztákon egykor a legnagyobb kiterjedésűek a gyöngyvirágos tölgyesek voltak. Ma már csak kisebb-nagyobb foltokban találhatjuk meg ezeket Pacon, Bánkon, Cserén, Martinkán, Halápon. Kora tavasztól késő estig számos botanikai élménnyel térhet innen haza a kiránduló.
