Harmadik, kötetlen kerekasztal-beszélgetésünk témája a zaklatás és az iskolai zaklatás.
A bullying (kortársbántalmazás) nem újkeletű jelenség, azonban az elmúlt évtizedekben az élet minden területét átható agresszió, gyűlölködés és ellenségeskedés felerősödésével soha nem látott méreteket és formát öltött.
A Z és az alfa generációhoz tartozó gyermekek egyre korábban kezdődő internethasználatának következtében az iskolai bántalmazás mellett kiemelt jelentőségűvé vált az online térben történő cyberbullying is.
A különféle bántalmazásformák kedvezőtlen hatásainak szempontjából kiemelten veszélyeztetett populációhoz tartozó gyermekeknél a krónikus viktimizáció direkt és hosszútávú hatásai egy olyan negatív önfenntartó kört indukálhatnak, amely a kezdeti alvászavarok, tanulási nehézségek és pszichoszomatikus rendellenességek megjelenésével teljes izolációhoz, depresszióhoz és szélsőséges esetben öngyilkossághoz vezethet.
ELŐADÓK:
Ivancsó Rebeka Anna - klinikai szakpszichológus rezidens
dr. Bodnár András Péter - jogász
dr. Giczei Csongor – jogász
TÉMÁK:
„Mi volt ma az iskolában? – Semmi” - A bullying és a cyberbullying jelensége
Az okostelefonok mögé bújó kamaszok "Mi volt ma a suliban?" kérdésre adott tipikus "Semmi!' válasza mögött sok veszély rejtőzhet.
Szakértőnk segítséget nyújt, milyen jelei lehetnek a bántalmazásnak, mikre figyelhetnek oda a szülők, hogyan segíthetik gyermeküket, és természetesen kitér majd az egyre elterjedtebb (és a névtelenség miatt sokszor fokozottan brutális) online bántalmazásra is.
Viccnek szánták, de börtön lett belőle - Az iskolai zaklatás is lehet bűncselekmény
A zaklatás speciális típusa, az iskolai bántalmazás, mely sajnálatosan gyakori probléma a diákok között. Ez a jelenség magába foglalhat szóbeli vagy fizikai zaklatást, kiközösítést vagy más módon történő visszaélést. Az áldozatok gyakran hosszú távú negatív hatásokkal szembesülhetnek, mint például csökkent önértékelés, szorongás és iskolai teljesítményük romlása. Az iskolai közösségnek kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a problémának, hogy elősegítse a biztonságos és támogató tanulási környezet kialakítását minden diák számára.
Az online térben ez a dinamika még intenzívebb, hosszabb ideig fennálló és kiterjedtebb lehet.
Amikor ezeket a jelenségeket jogi szempontból vizsgáljuk, több fontos kérdés merül fel.
Szakértőnk bemutatja, mit tekint a (büntető)jog zaklatásnak.
Beszélünk majd arról, hogy milyen viselkedések, cselekedetek tartoznak ebbe a körbe, van-e esetleg különbség az offline és az - egyre inkább elterjedt - online zaklatás között (büntető)jogi szempontból.
Bűnügyi statisztikákat és országos felméréseket megismerve kiderül, milyen mértékben van jelen az iskolai zaklatás a magyar társadalomban.
Mi a helyzet jogi szempontból a zaklatásban részvevőkkel (mind zaklató, mind áldozat oldalról).
Mit tud tenni a jog? Egyáltalán a jognak kell-e helyzetet orvosolni?
Közcélú zaklatás?
A sajtót gyakorta nevezik a negyedik hatalmi ágnak a társadalomban betöltött kiemelt szerepe miatt: a nyilvánosságra ható ereje miatt a legtöbben az egyetlen valódi független eropólust látják benne, ami ki kívánja egyensúlyozni az
állami (és gyakran más, pl. vállalati, egyházi) hatalmi túlsúlyt. Mindezek miatt sokan – kis túlzással - a sajtót a demokrácia egyik utolsó védvonalának, az újságírókat pedig a köz szolgáinak tartják.
De mi történik, ha a média kihasználva saját társadalmi pozícióját és erejét, nem csupán felszítja, de hosszasan táplálja is a zaklatás lángját?
Van-e kiút egy ilyen ördögi körből, és ha igen, elégséges-e a jogi elégtétel, amit az igazságszolgáltatási rendszer ma nyújtani tud (gondolunk itt különös tekintettel a relatíve új intézménynek számító sérelemdíjra)?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket is igyekszünk körbejárni.
Helyszín: Debrecen, Baross Gábor u. 16, 4029
Időpont: 2023. szeptember 24. 17.00
A belépés ingyenes.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
Az esemény az Erősödő Civil Közösségek program támogatásával valósul meg.
Még több családi program érdekelne? Hírlevelünkkel nem maradhatsz le semmiről!
