Ha már eleged van a játszóteres ricsajból, de mégis valamerre kimozdulnátok és neked is egy kis fellélegzés lenne egy csendesebb program, akkor gyertek el vasárnap a szenzoros barát felfedező sétánkra, a Nagyerdőre.
A Kék Erdő kihozza most az erdőséta programját a tanyavilágból, így azok is csatlakozhatnak hozzánk, akiknek nehezebb megoldani a logisztikát. A debreceni Nagyerdő labirintus erdei útjain sétálva felfedezhetjük az ébredő erdőt, megnézzük, hogy a madáretetőket hogyan érdemes felkészíteni a tavaszi, nyári időszakra és a Csörsz-árokhoz is ellátogatunk.
A séta 9.00-kor kezdődik, gyülekező a Nagyerdőn, a Köztemető 3-as kapujánál. (hátul a Pallag felé vezető erdei út mellett) A séta kb 2-3 km távot jelent, ezért mérlegeljetek, hogy a gyerekek bírják e majd ezt a távolságot. Az erdősétát Szabó Krisztina alapítványunk munkatársa vezeti.
Mit hozz magaddal?
-időjárásnak megfelelő ruhát (kis szemerkélő eső nem akadály, zivatar esetén elmarad)
-kulacs, nasi, szendvics
-ha van, akkor nagyítót, jegyzet füzetet, ceruzát, kincs gyűjtő textilzsákot
-bármi olyat, ami szükséges egy erdei sétához (kéztörlő, papírzsepi stb.)
Szeretnénk felhívni a figyelmeteket, hogy az erdő szabályainak megfelelően figyeljünk arra, hogy ne szemeteljünk és a kiemelten védett területeken a növények védelmére is figyeljetek.
Mi az a Csörsz-árok?
“Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rapsonné útja, Ördögszántás, Kakasborázda.[2] A Csörsz árok római irányítással épült szarmata sánc-árok rendszer.[3]
Az árkot 1067-ben említi először oklevél: „magna fovea, huae protensa usque ad Aruksceguj tendit”.[4] Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok.
Az emberi erőforrások miniszterének 2012. szeptember 14-i rendelete kiemelten védetté nyilvánította az árokrendszer egyetlen, debreceni szakaszát.” (forrás wikipeda)
Regisztrálni a szokásos módon emailben tudtok: info.kekerdo@gmail.com (mennyien jöttök és mennyi idősek a gyerekek)
Az erdőséta programjaink mindig ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
Várunk Titeket szeretettel!
