Milyen egyetem lesz jó a gyerekednek?
Hogy kinek, mi a jó, abban a kérdésben nehéz elvonatkoztatni bizonyos dolgoktól: lehet ugyanis, hogy gyerek rettenetesen tehetséges valamiben, mégis az azzal járó életforma hosszú távon nem biztos, hogy megfelelő számára.
A családi tradíciót, generációkon átívelő szakmai vonalat sem szeretné minden gyermek továbbvinni. Ezt néha nehéz szülőként megérteni és elfogadni. Mégis érdemes úgy segíteni a pályaválasztás előtt álló gyermeket, hogy úgy tudjon dönteni, hogy az az ő számára megfelelő legyen hosszú távon is.
Ha eldőlt a szakirány, a téma, akkor következik nincs más hátra, mint a megfelelő egyetem megtalálása. Na, de mi alapján lehet összehasonlítani az azonos témákat oktató intézményeket?
Ezeket érdemes átgondolnotok
- Mivel szeretne foglalkozni gyermek felnőtt korában?
- Kell-e hozzá – és ha igen, akkor milyen szintű – egyetemi végzettség?
- Milyen plusz megterhelést jelentenek szülői oldalról a gyermek további tanulmányai?
- Fontos-e az egyetem otthontól való távolsága?
- Kell-e fizetni tandíjat?
- Rendelkezésre állnak-e ösztöndíjak, juttatások?
- Fel van-e készülve a gyerek, hogy távol éljen a családjától évekig?
- Csak magyarországi vagy külföldi tanulmányok is szóba jöhetnek?
Ezek azok az alapgondolatok, amelyeket pontosan rögzíteni kell, mert ezek alapján lehet később releváns döntést hozni. Erre érdekes külföldi példákat találhatsz az alábbi linkeken: bigfuture.collegeboard.org, studienwahl.at, studienwahl.de*
Mit adhat egy egyetem a diákjai számára?
Az egyetem elsősorban mély lexikális – és remélhetően gyakorlati – tudást ad át diákok számára. De ez nem merül ki csupán az előadásokon és szemináriumokon, gyakorlatokon elhangzott információkban. Az igazán ügyes diákok kihasználják az egyetemben rejlő egyéb lehetőségeket is. Ezért egyetemválasztás előtt érdemes megnézni azt is, hogy tudományos és szakmai szempontból milyen szintű az adott egyetem.
- Milyen kutatólaborok működnek az adott intézményben?
- Az oktatók milyen szintű tudományos kutatásokat végeznek?
- Mennyire veszik be a diákokat a kutatásokba?
- Az adott egyetem különböző tudományterületei mennyire kooperálnak?
- Mennyire széles az a szakmai terület, amelyhez releváns az adott diploma?
Minderről hogyan lehet releváns információt szerezni?
Egyrészt az egyetemek nyílt napjain bemutatkoznak ezek a kutatóközpontok, tanszékek és karok. Itt lehet beszélni az ott tanítókkal, kutatókkal. Másrészt mindenképpen érdemes megnézni a választandó egyetem(ek)et „igazi” működés közben.
- Milyen egy átlagos nap az egyetemen?
- Milyen hangulatú órák vannak?
- Milyenek a tanszékek és oktatók?
- Milyen diákok járnak oda?
- Milyen az épületek minősége, hangulata?
- Mennyire biztonságos az egyetem környezete?
Ha van ismerős az adott egyetemen, meg lehet kérni, hogy segítsen körbesétálni. Ha nincs, akkor is érdemes körülnézni, mert sok olyan információhoz lehet hozzájutni, amelyhez a nyílt napon nem.
Emlékszem az érettségi évében osztálytársaimmal mi is időnként elmentünk egy-egy egyetemre, besétáltunk, és körülnéztünk. Ezek az alkalmak nagyon hasznosak voltak, mert így még a felvételi jelentkezés előtt lett elképzelésünk az adott intézményekről. Én végül pont azért jelentkeztem a választott egyetemre, mert barátaimtól jókat hallottam róla, tetszett a szellemisége, és amikor az épületeket bejártam, a diákok és oktatók is szimpatikusak voltak.
Külföldi egyetem esetén lehet, hogy nehezebb egy-egy ilyen körbejárást megszervezni, de ez egy hosszú távú a döntés, és ha van lehetőség rá (például Londonba egy-két napra is el lehet utazni megnézni Oxfordot, vagy Cambridge-t), érdemes megnézni előre ilyen esetben is a választandó egyetemeket.
A lexikális tudáson túl...
Meg kell említenünk egy igen fontos tendenciát: ma már számos egyetem áttért az elitoktatásról a tömegoktatásra, ezzel egyidőben megjelent az igény, hogy az egyetemek az adott térség munkaerőpiaci igényeinek megfelelően alakítsák ki képzéseiket** .
Az egyetem az előbbiekben említett lexikális szakmai tudás elsajátításán túl még sok mást is nyújthat.
Az egyetemi évek során az ember megtanul küzdeni, tűrni a kudarcot, türelmesnek lenni, és csapatban dolgozni. Ezek mind-mind olyan készségek, amelyekre nagy szükség lesz a későbbi években is.
Ezek azok a kompetencia területek, amely bármelyik szakmában alkalmazhatók. Talán ezért is van az, hogy híres színészeink, zenészeink eredeti végzettsége valami teljesen más. Latinovits Zoltán eredetileg építész volt, olimpiai bajnok vízilabdázóink közül sokan eredetileg például állatorvosok. Vagy például a Kistehén zenekarból ismert Kollár-Klemencz László, aki eredetileg építőmérnök. Ők csak néhány példa a rengeteg közül.
Hisz látjuk, szakmák tűnnek el, teljesen újak alakulnak, és fontos, hogy a folyamatos tanulás és változás képessége megmaradjon az egyetemi évek után is. Ezért érdemes olyan egyetemet választani, ahol kiemelten kezelik a tehetséges diákokat. Ahol támogatják és segítik az élsportolókat, és azokat, akik tanulmányaik mellett valamiben még kiemelkedőek.
Szerző: Dr. Lipták-Váradi Julianna, egyetemi oktató, okleveles építőmérnök
www.egyetemievek.hu
Hivatkozott szakirodalom:
* bigfuture.collegeboard.org , studienwahl.at, studienwahl.de
** Education folyóirat 2016/II. szám – Tanuló városok, tanuló közösségek, Gál Zoltán: Egyetem és város, pp. 220-233.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
