Legyen pozitív a családkép!

Közös felelősségünk

Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint a társadalom és a média közös felelőssége, hogy milyen képet mutat a családokról. Az a cél, hogy a médiában megjelenő családkép természetesebb legyen, életszerűen, a valódi problémákat és az igazi értékeket is mutassa be. Sokszor túlságosan tökéletes vagy nagyon negatív kép jelenik meg a médiában a családokról.
A fiatalok médiafogyasztási szokásairól készült felmérés szerint a magyar fiataloknak a legmegbízhatóbb információforrása a család, utána következnek a barátok, majd az internet, az online közösségek és a televízió. Tehát a családi kötelékek jelenleg is erősek.
A kormányzati feladatokról az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jogszabályok határozzák meg a kereteket, de fontosak az anyagi juttatások és ezeknek a széleskörű hozzáférése, valamint a munka és a család összeegyeztetését segítő szolgáltatások. Ahhoz, hogy erős családok legyenek Magyarországon, fontos a családbarát szemléletmód, gondolkodás erősítése. Kitűzött célunk, hogy valóban „családbarát ország” legyünk, pl. a tavalyi Apakampány azt mutatta be, hogy édesapának lenni menő dolog.

Az élet védelmében

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke bemutatta egyesület tevékenységét, amelynek 260 helyi szervezete, 70 ezer tagja és 1500 önkéntese van. Tapasztalatuk szerint: „Minél nagyobb családja van valakinek, annál inkább jelen van a világban. Gyermekeink révén jobban érzékeljük a valóságot.” A nagycsaládban mindig történik valami. A NOE tagok sokfélék, különböző módon vesznek részt az egyesület életében. Sokszínű segítségnyújtás jellemzi az egyesületet: NOE-fon, érdekvédelem, ápolási- és lelki tanácsok, képzések, adományok, nevelőszülők, egyszülős családok, közösségi programok, segélyezési program.
Bemutatta azokat a tevékenységeket, amelyeket a média figyelmébe ajánlanak. Ezek a Tápláló szeretet, a hónap üzenete, az Angyali Csomagküldő Szolgálat, a Nagy családi ház, az őszi találkozó és a komatál. Felhívta a figyelmet, hogy több pozitív hírre lenne szükség a családokról és a segítő civilekről, ami a médiában megjelenik.

A család, mint erőforrás

Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem adjunktusa előadásában kiemelte, hogy a jól működő családi kapcsolatoknak milyen pozitív hatásuk van az egyénre. A kutatások szerint az emberek boldogságérzetét meghatározza az, hogy mennyire számíthatnak a családtagjaikra, a boldog házasságban élők pedig nagyobb valószínűséggel kerülik el a betegségeket. A szülők jó párkapcsolata segíti a gyerekek megfelelő fejlődését, az iskolai teljesítmény esetében pedig az olyan társadalmi tényezőket, mint a család anyagi helyzete vagy a szülők végzettsége, kompenzálni tudja a megfelelő családi háttér.

Családbarát vállalatok

Idén is meghirdették az Év Családbarát Vállalata pályázatot, ezt a címet olyan vállalatoknak ítélik oda, akik családbarát vállalati kultúrájukkal példaként szolgálhatnak. A konferencia keretében a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom stratégiai partnerségi megállapodást kötött - a szervezet Családbarát vállalat díját az előző években elnyerő - Magyar Telekommal, a K&H Bankkal, az Ingatlan.com-mal és a Prolabora Kft.-vel.

Családkép a médiában

A kerekasztal során a szakemberek arról beszélgettek, hogyan mutatja be a média a családot, ill. hogyan lehetne trendivé tenni a házasságot, családot gyermekvállalást. A hírek világában a negatív híreket könnyebb eljuttatni az emberekhez, mint a pozitívat, inkább a problémákról beszélünk. Mit lehet tenni a negatív családkép ellen?

Szám Katalin, a Képmás főszerkesztője elmondta, hogy 2007-ben létre hozták a Média a Családért Alapítványt, majd az alapítvánnyal közösen a Családbarát Médiáért-díjat. Arra szeretnék bátorítani az újságírókat, hogy a divatos trendek ellenére hivatásuk útján erősítsék a hagyományos családképet. Az újságíróknak nagy a felelősségük, hogyan közelítenek egy témához. Nem írhatnak pl. tökéletes házasságról, mert olyan nincs. Szerinte az empátia és a humor is sokat segít. Nem elég, ha a hír igaz, azzal is törődni kell, hogy milyen üzenetet hordoz.

Aczél Petra, a Corvinus Egyetem docense arról beszélt, hogy a mai médiatartalom döntő többségét a civilek adják. A közösségi médiában az emberek olyan történeteket szeretnek megosztani, amik jók. A „napi cuki” is gyorsan terjed. A gyerekekről szóló hírek a legtöbb esetben negatívak (baj van velük vagy deviánsak), a kamaszkor teljesen hiányzik. Az időskor nem jelenik meg, ha mégis, akkor elesettként és csak segítő szerepben. A családot vagy idealisztikusan mutatják be (csokiszelet-család) vagy botrányosan (probléma-családként). A kettő között nincs átmenet.
Jellemező a családok médiafogyasztására, hogy az életüket ehhez rendezik. Az együtt töltött idő nagy részét a TV vagy az okoseszközök előtt töltik. A szakértő így fogalmazott: „Korunkban nem az ember fogyasztja az információt, hanem az információ az embert.” Kiemelte a médiatudatosságra nevelés fontosságát, de ahhoz az szükséges, hogy a szülők is médiatudatosak legyenek.

Hulej Emese, a Nők Lapja munkatársa elmondta, hogy a lapjukat azok a nők olvassák, akik hisznek a családi életben és értékekben. Olvasóik kíváncsiak a hiteles emberekre és történetekre. A Nők Lapja célja jó és hiteles üzenetet közvetíteni, segíteni a mindennapi problémák megoldásában, és jó ügyeket képviselni.

Halász Kinga, Budapestimami