Mit tehetnek a szülők, ha a gyerekük jövő szeptemberben tankötelessé válik, de valójában még nem iskolaérett? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a „plusz egy év óvoda” kérelmezéséről.
A 2020 év elejétől életbe lépett új eljárás nagyban változtatott a korábbi iskolakezdési eljáráson. Jelenleg kötelező hat éves kortól az iskolakezdés, ugyanekkor az iskolaérettségi vizsgálatok szabályai is módosultak. Azóta eltelt jónéhány év, de még mindig akad bizonytalankodó szülő, és egyre több a beadott igény.
Míg a 2025/2026-os tanévre 24 124 kérelmet adtak be a szülők, addig a következő, 2026/2027-es tanévre 26 249-et, ami 2125-tel több igényt jelentett az előző évhez képest. A korábbi évek adatait megfigyelve is folyamatos emelkedést látni az igénylő családok számában.
Összeállítottunk a kulcskérdésekből egy szülői gyors kérdés-válasz listát
- Hogyan számoljuk az óvodás gyermek tankötelezettségét?
Ha egy óvodás adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptember 1-től tanköteles lesz.
- És mit lehet tenni akkor, ha még nem iskolaérett?
A szülő kérheti az Oktatási Hivataltól, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradhasson. Ezt maximum egy alkalommal és egy tanévre lehet kérni, „hosszabbítás” pl. két évre akkor sincs, ha például egy sajátos nevelési igényű gyermekről beszélünk.
- A halasztó kérelmet meddig és hogyan kell beadni?
Határidő: A 2027 szeptemberében iskolakezdő korba lépő gyermekeknél a kérelem benyújtásának jogvesztő határideje 2027. január 18.
Módja: Az online űrlap 2026. december 29-től érhető el az Oktatási Hivatal ügyintézési felületén. Elektronikusan (Ügyfélkapu+ vagy DÁP-al azonosítva) vagy postai úton (Oktatási Hivatal, Budapest 1982) nyújtható be; az eljárást a szülőnek kell intéznie.
- Mi kell a kérelembe, mit tartalmazzon?
Szükségesek
- a különböző alapadatok a gyerekről és a szülőről,
- egy indoklás arról, miért kérik a szülők a plusz egy év óvodát.
Bár nem kötelező, érdemes mellékleteket csatolni a kérelemhez:
a Szülői Hang Közösség – amely évek óta segítséget nyújt a tankötelezettség halasztásában szülőknek – szerint ilyen lehet háziorvosi vagy szakorvosi papír, vélemény pedagógiai szakszolgálattól, ha a gyerek volt ott korábbi vizsgálaton.
Lehet kérni írásos véleményt az óvodapedagógusoktól, a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, pszichológustól, védőnőtől, sőt magán úton is lehet végeztetni iskolaérettségi vizsgálatot.
„Arról azonban nincs hivatalos információ, hogy mindezeket hogyan veszik figyelembe, mit fogadnak el és mit utasítanak vissza indokként; nem lehet előre tudni, hogy mi elegendő és mi nem. Általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek” – írja a Szülői Hang Közösség.
- Mi történik azután, ha a kérelem elment?
Az Oktatási Hivatalnál a benyújtott indoklás és mellékletek alapján elbírálják a kérelmet.
Ha azokból nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani a gyermek fejlettségi szintjét, pedagógiai szakértői vizsgálatot rendelnek el.
„A szakszolgálati vizsgálatokról részben pozitívak a tapasztalatok: az esetek többségében részletesen meghallgatják a szülőket is, és a gyermek érdekét szem előtt tartva döntenek. Sajnos azonban nem mindig ez a helyzet: bár ritkább esetben, de előfordul, hogy a szülőket érdemben meg sem hallgatják, és csupán a gyermek értelmi képességei alapján hoznak egy felszínes és sablonos döntést, pedig gyakran a további egy év óvodára nem a gyermek értelmi képességeinek fejletlensége, hanem például érzelmi vagy szociális éretlensége, gyenge monotóniatűrése vagy fejletlen mozgáskoordinációja miatt van szükség” – írja a Szülői Hang.
- Mekkora eséllyel kapja meg a gyermek a plusz egy évet?
A Szülői Hang összesítése szerint az Oktatási Hivatal a kérelmek több mint 90 százalékát elfogadta – egy részüket egyből, más gyerekeknek szakszolgálati felülvizsgálat után adta meg az engedélyt a plusz egy évre. Olyan csak ritkán fordul elő, hogy az Oktatási Hivatal szakszolgálati vizsgálat nélkül, azonnal elutasítja a szülőt.
- Mit lehet tenni, ha mégis elutasítanak?
Fellebbezni lehet, de csak bírósági úton, sajnos a tapasztalatok alapján az esetek nagy többségében nem hoz sikert.
ADL - Debrecenimami
