Különleges fejlesztés az MIT-ról
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) által kifejlesztett robotméhek megalkotásával nem az igazi méheket szeretnék kiszorítani. Ezek a gyors és precíz kis szerkezetek mesterséges beporzóként segíthetik az emberiséget olyan helyzetekben, ahol az igazi méhek nem.
Méretükből fakadóan a virágok belső részeit is könnyedén elérhetik, egy repülés akár 17 perces is lehet. A szárnyaikat mesterséges izmok mozgatják, akár 35 centiméter per másodperccel is képes repülni. Ez a legnagyobb sebesség, amelyet valaha mértek ilyen mikrorobotoknál.
Az elképzelések szerint új termőhelyeken és módszereknél való alkalmazásuk segíthet ott, ahol a háziméhek veszélyben lennének, nem irányíthatóak. Például, hogy a jövőben több emeletes raktárépületekben is termelhetnek majd zöldségeket és gyümölcsöket a gazdák, mérsékelve a mezőgazdaság környezetre gyakorolt negatív hatását.
Szürreális, ha a beporzó rovarok helyett az ember lóg a fán egy tollseprűvel?
Bizony, nekünk annak tűnik, pedig maga a szomorú jelen Kínai bizonyos területein, például Szecsuán tartományban. A 80-as évek végén történt erőteljes és teljesítményorientált vegyszeres gazdálkodás következményeként a méhkolóniák tömegesen pusztultak ki, és beporzók nélkül maradtak a gyümölcsösöket gondozó földművesek. Ráadásul a termőfák nem is egyszerre igénylik a beporzást. Így a gazdák a fákra mászva saját kezükkel, tollseprű segítségével végzik el a beporzó rovarok munkáját.
Az elektronikus beporzók testfelépítése a minta
A tudósok a méhek testfelépítését vették alapul a tervezésnél, mivel a feladatot gépek képtelenek elvégezni olyan hatékonysággal, mint a méhek. A jövőben hosszabb távú repülési időt szeretnének elérni a fejlesztésekkel és apró szenzorokkal is felszerelnék a kis robotméheket.
ADL - Debrecenimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
