A város ikonikus pontjává vált mára a Kossuth Lajos halála után 20 évvel, 1914 májusában felállított szecessziós stílusú szoborcsoport, mely ma az ország egyik legszebb Kossuth emlékműve.
Kossuth Lajos halálát követően szerte az országban, így Debrecenben is a honpolgárok Kossuth szobor-állítási kedve erősen megnőtt. Közadakozásból indult meg a szoborállítás terve, de a város szintén hozzájárult a költségekhez. A majd húszévnyi gyűjtés és pályáztatás után állították fel a szobrot.
A leleplezésen Kossuth Lajos fiai: Ferenc és Lajos Tivadar személyesen nem lehettek jelen őket gróf Apponyi Albert képviselte. A koszorúzást a nagyerdei Dobos-pavilonban ünnepi ebéd követte. Márkus Sándor vendéglős 620 terítékes bankettet szolgáltak fel. A honpolgárok igencsak megszomjazhattak, mert "az ebéd kezdetéig 420 pohár sör lett kiszolgáltatva."
A szoborcsoportról
Az alaptest tömör téglából készült, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek alkotása.
Fő alakja Kossuth Lajos, mellette a talapzaton egyik oldalon Könyves Tóth Mihály, báró Perényi Zsigmond és a vele együtt kivégzett Szacsvay Imre szobra áll; míg a másik oldalon a vörössipkás ezred egy zászlótartó katonája csatába indulva édesanyjától búcsúzik. A monumentális szoborcsoportot nemcsak szemből érdemes szemügyre venni, mivel a talpazat hátsórészén egy gyönyörű dombormű is látható.
A hármas szoborcsoport alakjai
Mindhárman fontos, mára talán keveset emlegetett szerepet játszottak a szabadságharc idején.
Jobbról Szacsvay Imre, balról báró Perényi Zsigmond, középen hátul Könyves Tóth Mihály szobra
Báró Perényi Zsigmond aki a főrendiház másodelnöke volt, családja Magyarország legrégibb főúri nemzetségei közé tartozik. Többször ajánlottak neki miniszteri szerepkört a 48-as forradalmi kormányban, de nem vállalta; fontosabbnak tartotta a kormány képviseletét a felsőházban, hol törvényjavaslatokat fogadtatott el, üléseket vezetett. Ő javasolta az országgyűlés Debrecenbe költözését is. Haynau és a császári önkény 1849-ben halálra ítélte és kivégeztette.
Mellette áll Szacsvay Imre alakja, ki egyike volt a szabadságharc legfiatalabb vértanúinak. Íróeszközt és papírjait a kezében tartja a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője, az országgyűlés jegyzője volt. Neve és kimagasló szerepe méltánytalanul háttérbe szorult mára. A debreceni nagytemplomban nevével megjelölt pad található, a parlamentben a jegyzők termét róla nevezték el, alakja annak falán is látható. Érdekes adalék, hogy a kedvelt és ismert Szacsvay László színművész egyik erdélyi őse.
A harmadik alak Könyves Tóth Mihály Kossuth-párt tábori lelkészekként szintén halálra ítélt volt, de ő hét évnyi fogság után megválthatta az életét.
A felújítás oka
A szobor központi figurája Kossuth Lajos, aki egy öt méter magas mészkőtalapzaton áll egymagában.
Ennek az idők során kifagyott részeit az alkotás 2001-ben történt felújításakor téglafalazással pótolták, valamint a haraszti fagyálló mészkőből készült talapzatburkolatokat helyreállították, és visszahelyezték a téglaalaptestre.
A Polgármesteri Hivatal közleménye szerint „Észleltük, hogy a kőburkolatok közül több helyen kiporlott a tömítőanyag, és feltételezzük, hogy az eltelt, csaknem 17 év alatt keletkezett repedéseken keresztül a tégla alaptest folyamatosan csapadékvizet kapott. Ezek miatt a szobor felújítása újra indokolttá vált.” A szakkivitelezőt már kiválasztották, hamarosan kezdődik a felújítás.
Májustól majdnem négy hónapig üresen áll majd a talpazat
A munkálatok előreláthatóan május 2-án Győrfi Lajos szobrászművész irányításával kezdődhetnek el. A felújítás érdekében a szobrokat elviszik a főtérről, a talapzatot pedig a helyszínen restaurálják. A befejezés határideje 2018. augusztus 19-e, hogy az Államalapítás ünnepére újra méltó állapotban ragyogjon.
A karcagi származású, de Püspökladányban élő szobrász Holló László-díjas, Kölcsey Ferenc-díjas, Magyar Örökség-díjas alkotó.
Elsősorban köztéri szobrásznak vallja magát, a magyar szellemiség képviseletét, a nemzeti identitástudat fontosságát minden alkotása során fontosnak tartja. Méltó kezekbe kerül a város szobra.