A gyerekek naptárjában manapság ugyanolyan nehéz időpontot találni egy-egy szabad órára, mint egy elfoglalt üzletemberében... Hol marad így a pihenés, a fantázia, a játék?
Ne gondoljuk, hogy ezek fölösleges, butuska időtöltések! Gyermekeink számára ugyanis fontos mérföldkövet jelent megtanulni: hogyan is kell játszani!
A játékok általában az életre való felkészülést szolgálják. Kisgyermekkorban a fantáziajátékok legtöbbször két-három gyermek között jönnek létre. Rövid lélegzetű szerepjátékokat láthatunk ilyenkor kicsinyeinktől, amik tíz percnél tovább ritkán tartanak. Ezekben a játékokban a játék élménye a lényeg. A gyerkőcök belebújnak egy- egy szerepbe:
"- Én most Anya vagyok!
- Jó! Én meg az űrhajós!"
És a kiválasztott valós vagy fantázia személy szerepkörében kezdenek tevékenykedni.
Az óvodás gyerekek ezeken a játékokon keresztül próbálják ki azokat a belső szabályokat, amiket környezetük megtapasztalása által gyűjtögetnek össze. Ne gondoljuk hát ezekről a játékokról, hogy könnyed időtöltés a gyerekek számára. Kemény munkával próbálják elsajátítani a világunk szociális szabályait.
Amíg azonban a játékszabályok az óvodában még gyakran percről percre is megváltozhatnak, a kisiskolások (6-7 éves gyerekek) játékában forradalmi változást fedezhetünk fel: A játékot elkezdik előre meghatározott, megváltoztathatatlan szabályok irányítani.
Hogy miért is történik ez a változás? Gyermekünk agya az évek múlásával szépen fejlődik. 6- 7 éves korukra a gyerekek képessé válnak arra, hogy az előre felállított szabályokat észben tartsák! Ráadásul mindezt aközben teszik, hogy saját céljuknak: a győzelemnek megszerzése érdekében használják is! Mindamellett, hogy emlékező tehetségük fejlődik, figyelmüket már jobban tudják koncentrálni, hosszabb ideig tudják fenntartani. Akár órákig is képesek játszani ugyanazzal a játékkal! A szabályjáték megtanítja őket arra, hogy saját viselkedésüket kölcsönösen elfogadott társas szabályoknak megfelelően irányítsák, mindemellett lehetővé teszi, hogy valós kockázat nélkül megtapasztalhassák és átélhessék a játék izgalmát, a győzelem, illetve a vereség okozta indulatokat, és elsajátítsák azoknak megfelelő kezelését.
Elmondhatjuk tehát, hogy a játékok kétszeresen fontosak gyermekeink életében. Egyrészt fejlődő agyuk mintegy tréningje történik. Másrészt, ezek a játékok társadalmi modellként működnek, mivel olyan rendezett körülményeket teremtenek meg a gyerekek számára, amelyek között gyakorolhatják saját vágyaik és a társadalmi szabályok szembesítését is.
A gyerekjáték tehát nem csupán " gyermekded játszadozás", hanem fontos része a gyerekek fejlődésének! Iktassuk hát be a naptárba...
Írta: Posztós Réka
web: www.posztosreka.hu
e-mail: rekaposztos@gmail.com
tel: 06-70/420-6327
Fotó: Szentesi Ágnes
