Hányféleképpen lehetünk okosak?

A tehetségről szóló írásainkban már szóltunk arról, hogy az intelligenciának többféle fajtája is lehet.

Ha egy gyermeknél a fent említett két intelligenciaterület valamiért kicsit gyengébb, akkor az iskolában több kudarc éri. Éppen ezért különösen is fontos, hogy megtaláljuk, hogy mik az erősségei, hiszen az ott elért sikerek felfelé húzhatják az eddig kevésbé sikeresnek bizonyuló területeken is. Hogy miként működhet ez a gyakorlatban?

Nem felesleges tehát, ha tudjuk, mely intelligenciafajtákra támaszkodhatunk gyermekünknél, hiszen ezek alapvetően meghatározzák a gondolkodásmódját és a tanuláshoz való viszonyát is.

Nyelvi-verbális intelligencia

A nyelvi-verbális intelligencia tesz képessé a szóbeli és az írásbeli kommunikációra és annak megértésére. Ezt az intelligenciánkat használjuk, amikor nyelvet tanulunk, a gondolatainkat szavakba öntjük, ismereteinket átadjuk és elmagyarázzuk, amikor az emlékezetünkbe véssük az elhangzott vagy olvasott információt. Amikor szeretnénk másokat meggyőzni, a szónoki képességünket használjuk.

Az a diák, akinek fejlett a nyelvi-verbális intelligenciája, a tananyagot a nyelven keresztül közelíti meg, és szavakban gondolkodik. Általában jó a hallása, szeret írni, olvasni, történetet mondani, megbízható a helyesírása, és könnyen emlékszik szavakra, nevekre, dátumokra. Élvezettel játszik szójátékot, kísérletezik a nyelv hangjaival, szavaival, mondataival, szereti a mondókákat, szívesen olvas, örömmel mond viccet, ügyesen fordít egyik nyelvről a másikra. Az előadást könnyen követi, boldogan vesz részt a vitákban. Többnyire sikeres a magyar irodalomban és a nyelvtanban, illetve az idegen nyelvek tanulásában.

Matematikai-logikai intelligencia

A matematikai-logikai intelligenciát a problémák megoldására használjuk. Segítségével értjük meg a számokat és a műveleteket, fedezzük fel az összefüggéseket, és találunk rendszert az egymástól látszólag elszigetelt jelenségek között. Általa vagyunk képesek következtetéseket levonni, elvonatkoztatni, kategorizálni, általánosítani, valamint hatékonyan érvelni, és ezt használjuk, amikor hosszú magyarázatokat adunk, vagy mások érvelését követjük.

Az a diák, akinek kiemelkedő a logikai-matematikai intelligenciája, számokban, logikai összefüggésekben, elvont rendszerekben gondolkodik. Általában gyorsan és könnyen számol, jól érvel, szívesen kísérletezik, ügyesen old meg problémákat, és helyesen állít fel kategóriákat, viszonyrendszereket. Meg akarja érteni, hogyan működnek a dolgok, a fejtörőknek mindig a végére akar járni. Szívesen játszik számítógépes és stratégiai játékokat. Elsősorban matematikából, fizikából és a többi természettudományos tárgyból ér el jó eredményeket.

Képi-térbeli intelligencia

A képi-térbeli intelligencia az a képességünk, amellyel a háromdimenziós térben tájékozódunk. Ezáltal érzékeljük a minket körülvevő világ színeit, formáit, a térbeliséget, hozzuk létre a vizuális és térbeli ingereket. Idetartozik a belső képalkotás, a grafikus ábrázolás és a térképen vagy a táblázatokban való eligazodás képessége is.

Az, akinek ez az intelligenciaterület az erőssége, főleg képekben és a térformákban gondolkodik, rájuk emlékszik a legkönnyebben. Szeret rajzolni, festeni, tervezni, valamint alkotni, képet nézegetni és építeni. Jól olvas, gyorsan érti meg a grafikonokat és a táblázatokat, szívesen fejt rejtvényeket, ügyesen keveredik ki az útvesztőkből. Kitűnő a belső látása, és sokszor álmodozik, tisztán maga elé képzel képeket, eseményeket. Az iskolában a rajz, a földrajz, a művészettörténet és a geometria szokott jól menni neki.

Testi-mozgásos intelligencia

A testi-mozgásos intelligencia segítségével uraljuk a mozdulatainkat, érzések és gondolatok kifejezésére vagy egy meghatározott cél elérésére használjuk a testünket. Ez az intelligencia két területet ölel fel: a nagymozgásos és a finommotorikus képességeket, azaz általában kiváló mozgáskoordinációt, erőt, hajlékonyságot, gyorsaságot és kitűnő egyensúlyérzéket jelent, de idetartozik a jó kézügyesség és a tapintás kifinomultsága is. A mozgásos intelligencia az emberi tudás egyik alapja, mert a világról való tudásunk lényegében szenzomotoros tapasztalatainkban gyökerezik.

A fejlett testi-mozgásos intelligenciával rendelkező gyerek elsősorban mozgás és érintés útján ismeri meg a világot. Főként ezek segítségével dolgozza fel a benyomásait, gyakran testbeszéddel kommunikál. Folyton ugrál, mozog, táncol, és sokat gesztikulál, mutogat, jól utánozza mások mozdulatait is. Szívesen szerel és barkácsol, szereti a sportokat, az ügyességi játékokat, jó a kézügyessége. Főként a testnevelésben, a technikában, illetve a színjátszásban sikeres.

Zenei intelligencia

A zenei intelligencia a ritmus, a hangmagasság, a dallam és a harmónia észlelésének, megkülönböztetésének, valamint létrehozásának és a zene előadásának a képessége. Egyaránt magában foglalja a teljes zeneművek és az apróbb zenei elemek befogadását, élvezetét, emlékezetbe vésését, valamint a zeneművek szerkezetének megértését és mindezek kritikai elemzését is.

Az a gyerek, akinek kiváló a zenei intelligenciája, hangokban, dallamban, ritmusban gondolkodik, könnyen jegyez meg és idéz fel számára ismerős zenéket. Érzékeny a különféle hangfajtákra, ügyesen megkülönbözteti a hangmagasságokat, nagyszerű az ütemérzéke. Szívesen énekel, dúdol, gyakran hangszeren is játszik, sokat hallgat zenét. Tanulmányai során az énekben, a hangszertanulásban tűnik ki a leginkább.

Természeti intelligencia

A természeti intelligencia az a képességünk, amellyel megkülönböztetjük és osztályozzuk a természeti jelenségeket, a növény- és állatfajokat. Városi környezetben elsősorban ez az intelligencia nyújt segítséget az élettelen tárgyak, az autó-, a ruha- és a sportszermárkák közötti eligazodásban is.

A kiemelkedő természeti intelligenciájú gyerek a természet jelenségein keresztül látja és ily módon érti meg a környezetét. Gyakran játszik állatokkal, szívesen gondozza őket. Sokat időzik a kertben vagy az erdőben. Követ, virágot, bogarat gyűjt, és megfigyeli őket. Észreveszi és osztályozza a hasonlóságokat, a különbségeket a növényfélék, az állatfajták és az élettelen természet világában. A környezetismeret, a biológia, a földrajz és a többi természettudományos tárgy az erőssége.

Interperszonális (társas) intelligencia

Az interperszonális (társas) intelligencia más emberek érzéseinek, hangulatának, szándékának és indítékainak megértését jelenti. Magában foglalja a jó kommunikációs képességet, hiszen ennek segítségével értjük meg mások jelzéseit, arckifejezését, hangszínét, kézmozdulatait, és általa vagyunk képesek ezekre helyesen reagálni. Ez az intelligencia segíti a hatékony konfliktuskezelést és az együttműködési készséget is.

A kiemelkedő társas intelligenciával rendelkező diák a másokkal való együttműködés és beszélgetés során tanul a legtöbbet. Érzékenyen figyel társai hangulatára, gondolataira, sőt igényeire. Ügyes szervező, jó közvetítő és vezető. Szívesen barátkozik, sok időt tölt mások társaságában. Sokszor ad tanácsot, és képes befolyásolni másokat. Sikeres az iskolai vitákban, a csoportmunkában, örömmel korrepetálja társait, és gyakran ő szervezi meg az osztály szabadidős programjait.

Intraperszonális (személyes) intelligencia

Az intraperszonális (személyes) intelligencia az önismeretet és az annak alapján meghozott döntések képességét jelenti. Segítségével reálisan látjuk tehetségünket és korlátainkat, a természetünket, vágyainkat, gondolatainkat, érzéseinket, szándékainkat, és megértjük választásainkat, valamint önuralmat és önbecsülést tanulunk.

Az a diák, akinek ez a terület az erőssége, a saját igényeihez, érzelmei­hez és céljaihoz viszonyítja a világot. Helyesen látja önmagát, meg tudja határozni a céljait, képes tanulni a saját kudarcaiból. Sokat szemlélődik, álmodozik, tervezget, és reflektál a környezetére. Szívesebben dolgozik egyedül, a saját ütemében, az általa kialakított körülmények között. Az önkifejezést, elmélkedést, önálló munkát igénylő feladatokban, a fogalmazás-, a magyar-, az ének-, a rajz- vagy a filozófiaórán, esetleg a színjátszásban érheti el a legtöbb sikert.

Néhány gyakorlati ötlet

Szerző: Csernus Ágnes, tehetségfejlesztési módszertani szaktanácsadó
Felhasznált irodalom:
Lengyel Zsuzsa: A többszörös intelligencia elméletének alkalmazása a helyesírás-tanításban. Anyanyelv-pedagógia, 2010/4.

Megjelent a Family magazin 2012/3. számában.

- Budapestimami -