Jelenlegi hely

Anya a futóversenyen

Nincs kifogás, sportolni bárhol-bármikor lehet! A gyerekek születése előtt és utána is, a futóverseny pedig nagyszerű élmény!

Mozogni? Bárhol, bármikor!

Évek óta rendszeresen sportolok, ám vannak időszakok, amikor pihenőt kényszerülök tartani. A sport nálam a tornát és most már a futást is jelenti. Ebből a szempontból mindenevő vagyok, jöhet a picit monoton spinning, máskor a köredzés és a súlyzós kondi torna. Áprilistól, szeptemberig évről-évre visszatér a futás az életemben. Ennek fő oka, hogy futni bárhol és bármikor lehet, például nyaralás alatt, vagy amikor van egy kis „én” idő.

Mozgás szempontjából különvált a gyermekek születése előtti és az utáni időszak.

A gyermekek születése előtt rendszeresen hetente három-négy alkalommal sportoltam, emellett hetente egy alkalommal futottam is. Ekkor azonban még nem futottam hosszabb távokat, csak 2-3 kilométert.

Miután várandós lettem elkezdtem kismama tornára járni és jógázni. Ötödik hónaptól hetente két alkalommal tornáztam. Szülés után a 6 héttel jóga, majd a baba-mama torna következett. Második kislányom érkezése előtt már kevesebb időm jutott a testmozgásra, ritkultak a tornák hetente egy alkalommal jártam kismama tornára. Szülés után két kisgyermekkel otthon már nem volt olyan egyszerű megoldani a mozgást, rendszerint ez volt az utolsó teendő, amire aztán aznap már nem is jutott idő.  

Miután 1 éves lett a kisebbik lányom, elhatároztam, hogy ismét vissza szoktatom magam a rendszeres testmozgáshoz! Hetente egy alkalommal jártam el tornázni. Második kislányom 2 éves kora óta után visszatértem ismét a régi fittness terembe egy este kezdődő, erősebb alakformáló, súlyzós torna erejéig.

Nyáron – új szokást vezettem be és mindenhova vittem magammal a futócipőt - reggelente, amikor a család még aludt, nekivágtam egyedül felfedezni a tengerpartot, párszor átfutottam a mellettünk lévő városba. Ismeretlen környezetben sokkal könnyebben lehetett növelni a távot.

Képes vagyok rá! Irány a futóverseny!

Nagy elhatározásra jutottam, neveztem egy futóversenyre. Sokáig gondolkodtam, hogy részt vegyek-e vagy sem, mi lesz ha nem tudom lefutni a távot? Mit szólnak majd a gyerekek, azt látják anya feladja, kiáll a versenyből? Szétnéztem a közeli és távolabbi környezetemben. Több anyuka barátnőm is indult különféle futóversenyen, főként ez inspirált.

A versenyre a kitűzött időpont előtt egy héttel jelentkeztem a 10 km-es távra. Bár eltökélt szándékom volt, hogy a gyerekekkel megyek majd családi  futásra, helyettük én mentem, egyedül. A verseny előtt átlagosan 6-7 kilométert futottam, ez kb. 30 perc futást jelentett.

Lassan emelni kezdtem a megtett kilométerek hosszát, kezdtem komolyan venni a felkészülést. Megpróbáltam a 10 kilométert lefutni, lassú tempóban. Nevezés után egyből futócipőt húztam és futottam.

Próbáltam a kiszemelt távnál többet futni. Az első 20 percben lassabban futottam, 20 perc után kezdtem el gyorsítani. A 10 kilométernél azonban az utolsó 1 kilométert már nagyon nehéz volt megtenni, főleg úgy hogy korábban nem futottam ilyen hosszú távot. A verseny előtti 3 napban átolvastam a futással kapcsolatos cikkeket, edzésterveket, táplálkozást.  

A verseny napján nagyon izgultam, miután beálltam az iram szerint meghatározott helyre, vártam, hogy kezdődjön a futás. Az elején nagyon nagy volt a tömeg, ezért viszonylag lassabban lehetett haladni. Az egész heti edzésnek hála jól ment a futás, kíváncsian figyeltem, kik futnak körülöttem, merre haladok.

Talán a 9. kilométernél kezdtem fáradni, de az utolsó 1 km-en belül miután találkoztam az iramhajtókkal ismét elkezdtem gyorsabban futni, próbáltam egy órán belül beérni a célba. Nagyon jó érzés volt futóversenyen részt venni. Edzéstervet nem követtem, csak egyszerűen futottam, mert jólesett. A táv lefutása és a versenyzés maradandó élményekkel szolgált.  

Hannamami

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére