Sokat tehetünk a védekező rendszer erősítéséért, ha káros szokásainkat mellőzzük, változtatunk étkezésünkön, és megszüntetjük a folyamatos stresszel járó tevékenységeket.
Alkohol
Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont immunológus, endokrinológus orvosa szerint a rendszeres alkoholfogyasztás éppúgy károsítja az immunrendszert, mint az alkalmankénti rohamszerű ivás. A friss kutatások alátámasztják, hogy a nagyobb mennyiségű alkohol hatására a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre, a szív- és érrendszeri, máj, és hasnyálmirigy betegségekre, a rohamszerű ivás miatt pedig lassabban gyógyulnak a sebek, és több vért veszíthetünk például egy baleset következtében. Az alkoholistáknál a rendszeres ivás súlyosbító tényezőként hat: megnöveli a traumás sérüléseket követő felépülés idejét. Főként a májban rontja a vírusokkal szembeni immunválaszt, például a hepatitisz C, valamint a HIV esetén.
Zsíros ételek
A professzor szerint a magas zsírtartalmú étrend hatására szintén romlik az immunrendszer működése. A telített zsírsavakban gazdag táplálkozás miatt csökken azon fehérvérsejtek működése, amelyek nagyon fontosak a fertőzések elleni védekezésben. Ha már zsíros ételt fogyasztunk, az jó zsírokból álljon, az omega 3 és az egyszeresen telítetlen zsírok azok, amelyek csökkentik a gyulladást a szervezetben.
Túlsúly
Az immunrendszer szempontjából nemcsak az elfogyasztott étel minősége, hanem mennyisége is fontos. Aki túlsúlyos, az sokkal fogékonyabb a fertőzésekre, a többi között a légzőszervi, a bőr- és a húgyúti megbetegedésre. A test zsírszövetei ugyanis olyan hormonokat állítanak elő, melyek aktiválják az immunrendszer gyulladásos válaszát. A testzsír tehát nem csak a túl sok evés és túl kevés mozgás egyik esztétikailag nem kedvező következménye, hanem az anyagcsere szempontjából nagyon is aktív szövet, a gyulladáskeltő vegyületek forrása, és így könnyen növelheti a daganatos betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Folyadékpótlás
A kiszáradt szervezet érzékeny a fertőzésekre, ezért figyeljünk a folyadékpótlásra. Ma már a dietetikusok körében sem ritka ajánlás a napi 3-4 liter ásványvíz bevitele. A zöld tea is besegít az immunvédelembe, naponta egy-egy csészével elfogyasztva ráadásul jótékony hatást gyakorolhatunk a vérkeringésre is.
Antibiotikum
Az antibiotikumok szedése szintén csökkenti a szervezet természetes ellenállását, ezért tanácsos csak akkor bevenni ilyen gyógyszert, ha feltétlenül muszáj és orvosi vélemény nélkül semmiképp ne szedjük. Sokan a téli időszakban a nátha enyhítésére használják az antibiotikumot, helytelenül, ugyanis a náthát nem baktérium, hanem vírus okozza, így a szer erre teljesen hatástalan. Ugyanakkor a természetes védekezéshez szükséges bélflórának árt, gyengítve ezzel az immunrendszert. Antibiotikumot ezért probiotikumos készítmény, vagy tejtermék (kefír, joghurt) fogyasztása mellett szedjük a bélflóra egyensúlyának visszaállításáért.
Stressz
A tartós stressz megviseli az immunrendszert, megakadályozza az immunválaszt, sőt, a védekező rendszer erősítését célzó gyógyszeres terápiák hatékonyságát is csökkenti. A kutatások szerint a lázzal járó fertőző betegségek megszaporodása részben a fokozott stresszterhelés számlájára írható. A tartós és kezeletlenül hagyott stressz fizikai tüneteket okozhat, elég csak a herpesz kialakulására gondolni, de a nyugtalanság alvászavarhoz és a hormonháztartás felborulásához is vezethet.
Alváshiány
Az alváshiány nagy mértékben károsítja az immunrendszert. Egy kutatás megállapította, hogy ha egy hétig éjjelente csak négy órát alszunk, az a felére csökkenti az ellenálló antitesteket a szervezetben. Alváshiány esetén megemelkedik a stressz hormon – kortizol – szint, mely az immunrendszerben gyulladásos választ provokál. A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza egy fertőzésre vagy irritációra. Tartós fennállása azonban már a saját szövetek károsodását is okozhatja. A szakemberek szerint ezért lefekvés előtt 2-3 órával már ne együnk, ne tévézzünk vagy számítógépezzünk, és pihenjük 7-9 órát.
Társas kapcsolatok hiánya
A magányosság erősen rontja a betegségekkel szembeni természetes ellenállásunkat. Egy amerikai kutatásból kiderül: a társas kapcsolatok hiánya rossz hatással van a fehérvérsejtek génműködésére, ez pedig gyengíti az immunrendszert. Az eredmények magyarázatul szolgálhatnak a magányos emberek körében tapasztalt magasabb halandóságra és számos betegség gyakoribb előfordulására. A magány, mint krónikus stressz felelős számos betegségért, így például a szívkoszorúér betegség, a kettes típusú cukorbetegség, ízületi gyulladás, az Alzheimer kór, és a demencia kialakulásáért. Az orvosok ezért arra biztatnak: beszélgessünk, találkozzunk ismerőseinkkel, barátainkkal, osszuk meg velük életünk történéseit, hogy oldjuk a feszültséget, kiadjuk haragunkat, és ne maradjon bennünk szorongás.
Vitamin- és ásványianyag hiány
Az immunrendszert leginkább bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással lehet megtámogatni. A jó működéséhez fontos az A, C, B6, D és E vitaminok, valamint a folsav pótlása. Az ásványi anyagok közül a fertőzések elleni védekezés hatékonyságát a szelén, réz, cink és a vas segítségével növelhetjük. Fogyasszunk tehát zöldpaprikát, csipkebogyót, fokhagymát, gyömbért, grapefruitot, feketebodzát, búzacsírát és spenótot.
Túlzásba vitt sport
A sport jótékonyan hat a szervezetünkre, azonban a túlzásba vitt (a túl gyakori és a túl intenzív) edzés károsítja az immunrendszert. Ha sportolás után nem kellemes fáradtságot, hanem teljes kimerültséget érzünk, valószínűleg túlhajtottuk magunkat. A rendszeres túlhajszolás, a regeneráció nélküli mozgás megbosszulja magát, hamar bekövetkezhet izom- vagy ízületi sérülés, koncentrációzavar, nőknél felborulhat a menstruációs ciklus, és hamarabb megfertőződhetnek valamilyen felsőlégúti betegséggel. Heti 3-4-szer egy óra közepes intenzitású (cardio jellegű és erősítő) testmozgás lenne az ideális az immunrendszer működésének segítéséhez.
Forrás: csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
