Jelenlegi hely

Az autizmusról dióhéjban

„A görög autosz szó azt jelenti, hogy én. Már az elnevezés is arra utal, hogy az autisták elzárkóznak a személyes kapcsolatoktól, és belső világuk felé fordulnak. Ha egy gyermek semmilyen személyes kapcsolatot sem tud kialakítani, akkor "extrém autista magányról" beszélünk.

Már csecsemőkorukban sem létesítenek testi kapcsolatot szüleikkel, megmerevednek, ha bárki hozzájuk ér. Később nem tartanak szemkontaktust, teljes érdektelenséget mutatnak más emberek, még az édesanyjuk iránt is. Úgy tűnik, egyáltalán fel sem ismerik az embereket, csak eszközként használják őket, például létraként, ha el kell érni valamit. Viszont erősen kötődnek élettelen tárgyakhoz, melyekkel órákig képesek ugyanazt a mozdulatsort végezni.” (Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998.)

Tehát az autizmus spektrumzavar egy sokoldalú jelenségkör.

De vajon mi zajlik le a szülők lelkében, ha gyermekük autista tüneteket mutat?

Bizonyos esetekben tabuként, vagy csak alig beszélnek róla, mert szégyellik, hogy gyermekük fogyatékossággal él, vagy pont ellenkezőleg, amikor nem akarnak, vagy nem tudnak tudomást venni arról, hogy szeretett gyermekük más, mint a többi. Az utóbbi hozzáállás általában az első gyermekét váró párok esetében fordul elő, akik előre elképzelik, hogy milyen szép, okos … lesz gyermekük, s ilyennek is látják Őt. Pedig a valóságban nem éppen ilyen.

A szülők ilyenkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, mert vagy számíthatnak tágabb családjuk, barátaik elfogadására, támogatására, vagy nem. Előbbi esetben az okozhat nehézséget, hogy a pár tudja a segítő szándékkal kapott információkat szelektálni, ugyanis mindenkitől sokféle okosságot hallanak, kapnak könyveket, jótanácsokat stb.

Előfordulhat, hogy az autizmus spektrumzavar tényét már a szakértői bizottság szakemberei is megállapították, tehát rendelkezik a gyermek ún. „szakértői papírral”, de a szülők „nem látják a fától az erdőt”, azaz utódjuk hiányosságait, fejlesztésre szoruló gyengeségeit. Ez akkor válhat veszélyessé, ha több gyermeke is van a családnak, és a másik egészséges. Általában ilyenkor a szülők minden figyelme a sérült gyermek felé irányul, és az egészségeset „elhanyagolják”. Ilyenkor a testvér is a sérült gyermekhez hasonló tüneteket produkál, azaz tudatos utánzást végez, hogy Ő is a figyelem középpontjába kerülhessen, vagy mindezektől teljesen függetlenül pl.: szorongást, befordulást fog produkálni.

Henter Gábor László
pszichológus

Családcentrum Alapítvány

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Apák a gyermeknevelésben

Apák a gyermeknevelésben

Hogyan élhetik meg valóban a szülőséget az édesapák?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére