A gyilkos labirintus
Az Ördögárok egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványa Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Az árokrendszer pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi.
Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok.
A Debrecentől 6,8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta. Nem is véletlenül!
A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A köztük kikapart gödrök pedig 1,5-3,1 méter mélyek voltak, és 3,4-10,4 méter szélesek.
Megközelíthető
- Autóval a 48-as főúton, a Zsuzsi Erdei vasúttal a Csere-erdő megállónál, kerékpárral kiépített kerékpárúton.
- Busszal a 37-es jelzésűvel; a Nagyállomásról indul és kb. 25 perc alatt ér a Csere-erdőhöz.
-
Biciklivel: A Vámospércsi út és a Budai Nagy Antal utcák kereszteződésétől végig kerékpárút vezet ide, kb. 15-20 percnyi, kényelmes tekerés
Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ezek egy szeletét állították helyre az eredeti állapotának megfelelően a 48-as út mellett..
Az Ördögárok nyomvonala Magyarországon
A Dunától a Tiszáig tartó délebbi árok nyomvonala
Dunakeszi, Alag, Fót, Mogyoród, Kerepes, Gödöllő, Isaszeg, Valkó, Vácszentlászló, Tura, Zsámbok, Boldog, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászágó, Jászberény, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászapáti, Jászivány, Pély, Tarnaszentmiklós, Kisköre.
A tiszántúli legbelső árok nyomvonala
Berettyóújfalu és Magyarhomorog mentén
A tiszántúli belső árok nyomvonala
Tiszadob, Rejetanya, Tiszadada, Tiszavasvári, Büdszentmihály, Nagycserkesz, Bene-halom, Kálmánháza, Újfehértó, Téglás, Hajdúhadház, Bocskaikert, Pallagpuszta, Debrecen, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Esztár nyugati oldalán, Hencida és Gáborján között, Váncsod és Bojt között, Mezőpeterd keleti oldalán, Bedő nyugati oldalán, Biharkeresztes és Told között, Berekböszörmény és Körösszegapáti között, továbbá Körösnagyharsány, Biharugra, Geszt, Mezőgyán, Nagyszalonta, Újszalonta, Méhkerék, Kötegyán, Sarkad, Keményfok, Ant, Feketegyarmat, Dénesmajor, Gyula, Gyulavarsánd, Nagypél, Székudvar, Sikló, Nadab, Simánd, Szentmárton, Mácsa, Kürtös, Újszentanna, Zimándújfalu nyomvonal mentén.
Forrás: Wikipedia; turautak.com; dkv.hu
