Jelenlegi hely

Segítség, faros a babám!

A szülés megindulásának idejére a babák többsége a fejét az anya szeméremcsontja felé fordítja (koponyatartás) úgy, hogy egészen beilleszkedik a szülőcsatorna bejáratához. Itt álljunk meg egy kicsit azért, mert nem minden baba veszi fel ezt a pózt.

Ha egy baba a popóját teszi az anya medencecsontja felé (faros baba, vagy fartartás) vagy keresztben helyezkedik el az anya hasában (harántfekvés) és a szülés beindul, akkor más a szakmai teendő, mint koponyatartás esetén.

A harántfekvésben elhelyezkedett babák nem tudnak hüvelyi úton megszületn i- az Ő esetükben a császármetszés életmentő műtét. Ha a méhszáj tágulása gyorsan halad és a baba keze vagy lába kibújik rajta, a külvilág kórokozói könnyen felszálló fertőzést okozhatnak az anya szervezetében, ami mindkettejükre nézve veszélyes. Ezért nem szabad harántul elhelyezkedő babánál otthon időzni, hanem a szülés beindulásakor mielőbb kórházba kell indulnia az anyának. Vannak szakemberek, akik a betöltött 40. hét előtt javasolják a műtét elvégzését előre megbeszélt időpont szerint, és vannak, akik megvárják, hogy a szülés magától indulhasson meg, de a biztonság kedvéért pár héttel előbb kórházi bent fekvést javasolnak az anyának. Utóbbi előnye, hogy a baba és az anya szervezete is készen áll a születésre, előbbi esetén pedig a műtéti rendbe való besorolás biztosítja, hogy legyen szabad műtő.

A farfekvés még nem jelent automatikusan császármetszést!

Farfekvés esetén sokat változott a szakmai hozzáállás. Anno, mikor a császármetszésekben szerzett tapasztalat kevés volt és nem számított rutin műtétnek, az orvosok megtanulták, hogyan lehet a faros babákat kívülről megfordítani (ECV= External Cephalic Version - a neten láthatóak kisfilmek róla). Ez úgy néz ki, hogy a hanyatt fekvő anya pocakján keresztül az orvos - ultrahangos ellenőrzés mellett - a kezével kitapintja a baba fejét és popsiját, és nagyon lassan terelve megfordítja. Sajnos már csak kevesen vannak ennek a tudásnak birtokában, de még 1-1 orvos fellelhető, aki végez ilyen külső fordítást. Anno a faros babák születhettek hüvelyi úton, mert ezt ítélték meg akkor kevésbé rizikósnak. Több fejlett országban manapság is preferálják a faros babák hüvelyi úton történő megszületését, hisz lelkileg és testileg is több a pozitív hozadéka egy hüvelyi szülésnek. Napjainkra a császármetszés rutin beavatkozássá válása miatt az orvosok többsége úgy dönt, hogy a faros babák műtéttel szülessenek, így a külső fordítás is jelentőségét vesztette - nincs benne rendszeres tapasztalat. Ez sajnálatos, mert a külső fordítás nagyon gyakran sikeres, és növeli a spontán hüvelyi szülés sikerességét, elkerülve a műtétet. Erről számol be egy zalai édesanya:

A babámat 2013 elején fordították meg a budapesti István kórházban. Időpontot telefonon kértünk. Reggel éhgyomorra kellett mennem minden lelettel és úgy kellett készülnöm, mintha szülni mennék. Először volt egy belső vizsgálat: méhszájellenőrzés és azt nézték, áll-e a burok, nem szivárog-e magzatvíz. Utána ultrahang, hogy biztos faros-e még, mert volt, akinek a folyosón fordult be a babája :) Ezután CTG-vizsgálat következett, majd infúziót kötöttek be, méhizomlazítót és némi nyugtatót. Ekkor már a szülőszobán voltam, alul meztelenre kellett vetkőzni. Az ágyat kissé megdöntötték, az ember feje lejjebb került, hogy a baba is feljebb csússzon. Két orvos fordította a babát, közben egy szülésznő figyelt rám, és legalább még 2-3 szülésznő és doki ott volt a szobában. Nekem nem volt fájdalmas, kb. egy perc volt az egész, egy nagy zuttyanás a pocakban, és amint a két doki levette a kezét a pocakomról, a harmadik már nyomta is rá az UH-fejet, azonnal végignézték a zsinórt, a lepényt, hogy nincs-e repedés, leválás. Ezután fél óra szigorú fekvés CTG-n. Ha komplikáció lett volna, kb. 10 méterre volt a császáros műtő, perceken belül kint lett volna a baba! A párom végig velem lehetett. Minden rendben volt, kaptam egy ágyat az osztályon megfigyelésre. Majd hazajöttem és egy héttel később természetes úton szültem meg a gyermekemet.

A faros babák megfordításának vannak „házi” módszerei is. Ezek veszélytelenek, ám kimenetelük bizonytalan.

  • Számomra nem szimpatikus, de vannak akik esküsznek rá, hogy a baba fejéhez lámpával világítanak, majd a fényt viszik egyre lejjebb, hogy a baba kövesse. A másik módszer, hogy hideg, jeges dolgot tesznek az anya hasára a baba fejéhez, hogy elhúzza onnan - ez szerintem sem az anyának, sem a babának nem kellemes és sérülést is okozhatunk vele.
  • Szokták ajánlani a passzív hidat, amikor az anya hanyatt fekszik, lábait felhúzza úgy, hogy a sarkai a feneke felé közeledjenek, a hasát megemeli (alá is párnázhatja) egészen magasra, hogy feszüljön és így tölt el naponta többször pár percet. Ha valakinek ez kellemetlen, akkor nem jó csinálni.
  • Ennél kellemesebb lehet a hintázás, ami a ritmusos ringatással van hatással a babára.
  • A homeopátiás készítmények közül a Pulsatilla  C 200 - egyszer 5 golyó elszopogatva - is hatással lehet a baba fordulására, ezzel több eredményes tapasztalatom van. Mivel a homeopátia használatát csak szakember bevonásával gondolom rendjén valónak, ezért ha ajánlom ezt a módszert, mindig kihangsúlyozom, hogy csakis egyszer vegyen be belőle az anya - elvileg egy adag szer bevétele nem tud mellékhatást okozni.

Persze nem száz százalék, hogy a fent leírt praktikák valóban hatnak, vagy e nélkül is megfordult volna az adott baba… ha egy anya nem érez késztetést, hogy bármit tegyen, akkor ne tegyen. Nem tudhatjuk, hogy egy baba miért nem veszi fel születése előtt a kívánt pózt, így bármivel is próbálkozzunk a megfordítására, azt is igyekezzünk elfogadni, hogy nincs tuti módszer. Vagy sikerül, vagy nem és ha sikerül, akkor vagy úgy marad a baba, vagy nem.

Ami nagyon fontos tapasztalat, hogy nem kell megijedni, ha egy baba a 28. hétre nem fordul be fejjel lefelé - van. aki később teszi. A babák súlyának növekedése miatt - amivel arányosan csökken a hely és a mozgásuk lehetősége - a hetek előre haladtával csökken a spontán fordulás esélye, de van, hogy a 37. vagy akár a 40. héten történik meg.

Érdemes tapasztalt szakembereket keresni, ha úgy érezzük, hangot adni az igényünknek- miszerint addig nem törődünk bele a császármetszésbe, amíg van más megoldás. Remélem a külső fordítás, mint fontos szakmai tudás nem fog feledésbe merülni.

A szülés indulásának témájával folytatjuk.

 

A cikksorozat előző részeit itt találod:

Szülünk, születünk...

A nagy kaland kezdete, avagy mesél a bába

Szülés - Élmény vagy trauma?

Szülés fájdalom és gyógyszerek nélkül - lehetséges?

Szexszülünk

Mikorra vagy kiírva? Fontosabb, mint gondolnád!

"Ti még mindig egyben vagytok?!"

Kell-e nekünk Down-szűrés?

Terheléses vércukor, NST - Tudod, mit jelentenek?

Segítség, faros a babám!

Szerző: Bóni Tünde - független bába

Kedves Imamit olvasó anyák, apák, gyermeket váró párok!

Egy cikksorozatot indítok csak itt, amiben végigvesszük a baba foganásától az élete első hónapjaiig zajló változásokat. Olyan szempontokat szeretnék fókuszba helyezni, amiről keveset, vagy nem hallottatok. Ha kérdésetek, ötletetek merül fel, kérjek írjatok az info@bonitunde.hu -ra, hogy a következő írásaimban reagálhassak a bennetek felmerült témákra - így valóban Nektek, Rólatok szólhatnak a cikkeim.

Szeretettel várom a gondolataitokat, kérdéseiteket.

 

http://bonitunde.hu

Facebook: @szulunkszuletunk

Győri bábák: www.babafogado.hu