Jelenlegi hely

A lelkileg rugalmas emberek három titka

Van, akit az élet viharai kevésbé viselnek meg, mint másokat. Mi az ő titkuk? És vajon valóban nem viselik meg őket a nehéz helyzetek, vagy csak jól reagálnak a megpróbáltatásokra?

Azt a tulajdonságot, ami az ő jellemzőjük, a pszichológia angolul úgy nevezi, resilience; magyarul rugalmasság, vagy ellenállóképesség, megküzdőképesség. Ez az a képesség, ami által az ember újjá tudja építeni magát, miután valami rossz történik vele.

Ez a lelki rugalmasság három főbb képességet foglal magába: a nyers valóság elfogadását, az élet értelmességébe vetett hitet, és egy nagy adag találékonyságot. Ha ebből akár egy vagy kettő megvan, az már képessé tesz bennünket a nehéz helyzetekkel való eredményes megküzdésre, de ennek a háromnak az együttes jelenléte az, ami egy igazán erős lelki védettséget ad.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a megküzdőképes emberek nem élnek át érzelmileg nehéz, megterhelő pillanatokat, időszakokat -- nem erről van szó, hiszen a negatív érzelmek, a szomorúság, a csalódottság, a harag mind emberi mivoltunkhoz tartoznak. Azonban az, hogy milyen reakciót adunk rájuk, már tanulható és művelhető.

A kőkemény valóság elfogadása

Sokan úgy tartják, hogy nehéz időkben sokat segít, ha az ember optimista tud maradni. Ez így igaz, azonban csak addig a pontig, amíg a valóság érzékelése nem csorbul az optimizmusért cserébe. Rövid távon könnyebb lehet megküzdeni egy nehézséggel vagy egy veszteséggel, ha a történetnek csak egy részletét látjuk, talán pont azt a részletét, ami segít fenntartani az eddig kialakított képünket magunkról, egy számunkra fontos személyről, netán valamiről, amiben addig szilárdan hittünk. Tagadni a dolgok egy olyan oldalát, amit érzelmileg nagyon nehéz lenne meglátni, emberi dolog. De hosszabb távon kifizetődőbb, ha összegyűjtjük a bátorságunkat, és figyelmesen szembenézünk a valósággal. Ez sokszor nehéz és fájdalmas folyamat, elbizonytalanító és összezavaró, ám minél inkább képes valaki beleállni ebbe a folyamatba, annál biztosabb, hogy a végén valóban átdolgozottá válik majd az a sok fájdalom és kétség, amivel ez az egész folyamat együtt jár.

Értelemkeresés az értelmetlenségben

Egy másik fontos jellemzője a megküzdőképes embereknek, hogy még a kilátástalannak és reménytelennek tűnő helyzetek közepette is törekszenek arra, hogy a történteknek valamiféle jelentőséget tulajdonítsanak. Ehhez általában szükség van arra, hogy jelenlegi, megpróbáltatásokkal terhelt önmagukat egy idővonal egy szakaszaként lássák, és megpróbáljanak előrevetíteni egy jövőbeli képet arról az időszakról, amikor már túl vannak rajta. Nagyon sokat segít, ha reménytelien tudunk a jövőbe tekinteni, ám közben a valóságérzékünket is meg tudjuk tartani. Ebben az esetben a legjobb, amit tehetünk magunkkal, hogy elgondolkodunk, vajon mi az, amit ebből a nehézségből nyerhetünk: milyen tulajdonságokat fejlesztünk magunkban, milyen erősségeket használunk fel, milyen emberré válhatunk a legjobb esetben, miután kijöttünk a mély gödörből?

A Harry Potter írónője, J. K. Rowling így fogalmazta meg A kudarc ajándéka előadásában: "Az a tudat, hogy az élet nehézségeiből bölcsebben és erősebben kerültél elő, biztonságot ad számodra abban a tényben, hogy képes vagy a túlélésre. Addig nem ismerheted eléggé se magad, se a kapcsolataidat, amíg az élet nehézségei próbára nem teszik. Az ilyen tudás valódi érték, már csak azért is, mert fájdalmak árán szerezted."

Találékonyság és kreativitás

Habár komoly nehézségek esetén nem ez az első dolog, ami eszünkbe juthat, mégis hatalmas lépést teszünk azzal előre, ha körbenézünk, és elkezdjük törni a fejünket, hogy mi mindent tudunk kezdeni azzal, amink épp van. Sőt, munkához is látunk, és elkezdünk kiépíteni egy lehetséges utat az újjáépítéshez. Tisztában vagyunk azzal, hogy tökéletes megoldás nem születhet, és nem is ez a cél, viszont amink van - legyen ez akár anyagi erőforrás, a kapcsolati hálónk felelevenítése és segítségkérés, vagy egy olyan tudás vagy készség, ami már jelenleg is a birtokunkban van -, azt a legjobb tudásunk és képességeink szerint bevetjük. Ha pedig esetleg zsákutcába futunk vele, akkor ugyanolyan találékonysággal és rugalmassággal fundálunk ki és próbálunk meg egy másik lehetséges utat.

A lelki rugalmasság tehát elsősorban egyfajta látásmód: egy olyan szemüveg, amelyen keresztül a helyzetünket és önmagunkat is olyannak látjuk, amilyen az valójában, illetve amilyenek valójában vagyunk, és ezzel együtt láthatunk egy időben távolabbi helyzetet is, ami felé törekedhetünk. Épp ezért a lelki rugalmasság felé vezető út az önismeretünk útja is egyben.

 

May Nikolett
pszichológus, Lelkierő elvitelre.hu